Homunculus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Wolfgang von Goethe Faust című művének illusztrációja, Faust az alkimista, aki eladta a lelkét az ördögnek, vegykonyhájában lombikban előállítja a mesterséges embert, a Homunculust

A homunculus (latin szó, jelentése kicsi ember, emberke) az alkimisták, főként Paracelsus elgondolása szerint: lombikban, vegyi úton előállítható ember, vagy emberszerű lény. A meghatározást későbbiekben összefüggésbe hozták az emberi születéssel: úgy vélték minden ivarsejtben egy kis homunculus rejtőzik, ami pusztán méretváltással válik emberré. Ezen felül a fogalmat használják arra, hogy illusztrálják egy rendszer működését, ez a Homunkulusz-paradoxon. A homonkuluszokat megtalálhatjuk a Japánoknál a Fullmetal Alchemist nevű animében.

Homunculusok az alkímiában[szerkesztés]

Mivel a homonkuluszok általában élőhalott lények, ezért varázserejük nincs vagy csak igen csekély az ellenük irányuló támadások kivédésére. Az úgynevezett "alkimisták" hozhatják létre humán transzmutációval (emberek feltámasztásával). Testükön található egy jel, amely jelzi, hogy az illető homonkulusz vagy nem. Egyesek szerint rosszindulatú halhatatlanok ők, akiknek a jelképe a saját farkába harapó Uroborosz-kígyó. A kígyó az unitárius egyház címerében is helyet kapott, de egyéb helyeken is gyakran feltűnik mint jelkép, akár pozitív, akár negatív előjellel.

Homunculusok a spermában[szerkesztés]

Amikor a XVII. század végén általánosan elfogadottá vált, hogy új egyén két ivarsejt egyesüléséből jön létre, és mikroszkóppal megfigyelték a hímivarsejteket, úgy gondolták, az ondósejtben egy kis homunculus rejlik, amely azután csak méretbeli fejlődésen megy át az anya testében.[1] Az ovulisták elképzelése szerint a női ivarsejtben levő női homunculusban már létezik a következő ivadék, tehát az összes faj elsődleges nőstényének petesejtje Matrjoska-baba-szerűen már magában hordozza az összes további utódját.[2] A későbbiekben a tyúktojáson végzett kutatások kimutatták, hogy az embrió fokozatosan fejlődik ki, ez az epigenesis.

Irodalmi ábrázolások[szerkesztés]

  • Mary Shelly Frankenstein című művében Victor Frankenstein, kémiával és matematikával foglalkozó tehetséges genfi ifjú egy eleven, mozgó, érző, önmagától cselekvőképes lényt hoz létre.

Film és popkultúra[szerkesztés]

Az ottani megfogalmazás a homunculusra az első animefeldolgozásban: Emberszerű, de nem ember. Teste van, de lelke nincs. Vörös Kővel táplálkoznak, és mindegyikükön van egy Uroborosz (a saját farkába harapó kígyó) jel. A hét fő bűnről lettek elnevezve: Irigy, Kapzsi, Buja, Harag, Falánk, Büszke, Rest. Létrehozásuk: Amikor az alkimista humán transzmutációt hajt végre (vagyis embert próbál feltámasztani), jönnek létre. Lélektelen lények, akik a Vörös Kövek segítségével nyerik emberi alakjukat és képességüket. Mindaddig bármilyen fizikai sérülésből pillanatok alatt felépülnek, amíg az Uroborosz tetoválásuk sértetlen. Elpusztításuk: Erre a célra kifejlesztett transzmutációs kör (alkimista kör) és a transzmutált ember maradványai kellenek hozzá. A feltámasztott ember maradványa legyengíti őket. Háromféle elpusztítási módjukat ismerteti az anime: - Irigyet, Haragot és Falánkot transzmutálták, így visszakerültek a Kapuba. - Buját, Restet és Kapzsit a "szokásos" módon, körrel és az emberi maradványaikkal semmisítették meg. - Büszkét az emberi koponyája gyengítette le, és Roy Mustang gyújtotta fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]