Homunculus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Wolfgang von Goethe Faust című művének illusztrációja, Faust az alkimista, aki eladta a lelkét az ördögnek, vegykonyhájában lombikban előállítja a mesterséges embert, a Homunculust

A homunculus (latin szó, jelentése kicsi ember, emberke) az alkimisták, főként Paracelsus elgondolása szerint: lombikban, vegyi úton előállítható ember, vagy emberszerű lény. A meghatározást későbbiekben összefüggésbe hozták az emberi születéssel: úgy vélték minden ivarsejtben egy kis homunculus rejtőzik, ami pusztán méretváltással válik emberré. Ezen felül a fogalmat használják arra, hogy illusztrálják egy rendszer működését, ez a Homunkulusz-paradoxon.

Homunculusok a spermában[szerkesztés]

Amikor a XVII. század végén általánosan elfogadottá vált, hogy új egyén két ivarsejt egyesüléséből jön létre, és mikroszkóppal megfigyelték a hímivarsejteket, úgy gondolták, az ondósejtben egy kis homunculus rejlik, amely azután csak méretbeli fejlődésen megy át az anya testében.[1] Az ovulisták elképzelése szerint a női ivarsejtben levő női homunculusban már létezik a következő ivadék, tehát az összes faj elsődleges nőstényének petesejtje Matrjoska-baba-szerűen már magában hordozza az összes további utódját.[2] A későbbiekben a tyúktojáson végzett kutatások kimutatták, hogy az embrió fokozatosan fejlődik ki, ez az epigenesis.

Irodalmi ábrázolások[szerkesztés]

Mary Shelly Frankenstein című művében Victor Frankenstein, kémiával és matematikával foglalkozó tehetséges genfi ifjú egy eleven, mozgó, érző, önmagától cselekvőképes lényt hoz létre.

Film és popkultúra[szerkesztés]

A homunculusok számos fantasy és sci-fi filmben, sorozatban és játékban megjelennek. Ilyen sorozat például a Fullmetal Alchemist, játékok közül pedig a World of Warcraft.

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]