Ugrás a tartalomhoz

Hoffmann-küllő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoffmann-küllő
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nemzetség: Dendropicini
Nem: Küllő (Melanerpes)
Swainson, 1832
Faj: M. hoffmannii
Tudományos név
Melanerpes hoffmannii
(Cabanis, 1862)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hoffmann-küllő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hoffmann-küllő témájú médiaállományokat és Hoffmann-küllő témájú kategóriát.

A Hoffmann-küllő (Melanerpes hoffmannii) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1862-ben, a Centurus nembe Centurus hoffmannii néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3] Tudományos faji nevét és magyar nevét Karl Hoffmann német természettudósról kapta.

Előfordulása

[szerkesztés]

Costa Rica, Honduras és Nicaragua területén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi száraz erdők, valamint legelők, ültetvények, másodlagos erdők és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 19-21 centiméter, testtömege 62-84 gramm.

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal, főként hangyákkal, bogarakkal és lepkékkel és lárvákkal, valamint gyümölcsökkel és nektárral táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]

Költési időszaka februártól júniusig tart. Fészekalja 2-3 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  2. a b Avibase. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  3. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. május 18.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]