Hermann Adolf
| Hermann Adolf | |
| Született | 1837. február 5. Paks |
| Elhunyt | 1874. január 4. (36 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hermann Adolf (Paks, 1837. február 5. – Budapest, 1874. január 5.)[2][3][4] magyar orvos, sebész, egyetemi tanár, a MTA tagja.
Élete[szerkesztés]
Apja Hermann Mihály kiskereskedő volt. Szegény, sokgyermekes ortodox vallású zsidó családból származott, szülei könyvnyomdásznak szánták. A szülővárosában megkezdett tanulmányait a családja költözése miatt a fővárosban folytatta. A pesti piarista gimnáziumban tanult, s 1854-ben magánúton tett érettségi vizsgát. 1854 és 1860 között között orvosi tanulmányait a pesti és a bécsi egyetemen hallgatta. 1859-ben Bécsben orvostudori oklevelet, majd egy évvel később sebész- és szülészmesteri képesítést szerzett. 1869-ben a pesti tudományegyetemen a gége- és mellbetegségek tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1860-61-ben a bécsi közkórház segédorvosa volt, majd visszatért Pestre, ahol a következő öt évben a Pesti Kórodában Balassa János sebész tanársegédje lett. 1866-tól a pesti, – az 1873-as városegyesítés után – budapesti izraelita kórház első orvosa volt. 1869 és 1874 között a pesti tudományegyetemen magántanárként működött.
Mellkas- és gégesebészettel foglalkozott. Magyarországon ő alkalmazta először a gyógyszerek bőr alá fecskendezésének módszerét, valamint írásaiban fontos szerepet vállalt a gégetükrözés eljárásának magyarországi meghonosításában. A kolerának különböző kuruzslásokkal, ráolvasásokkal való hatástalan „gyógyítása” miatt élete utolsó éveiben érdeklődése a kor e pusztító járványa felé fordult. Dolgozataiban határozottan fellépett az 1860-as és 1870-es évek divatos kuruzslóinak tudománytalan és súlyos, életveszélyekkel járó eljárásai ellen. Különösen nagy vihart kavart a kuruzslónő Regina Dal Cin asszony nyilvános leleplezése és megszégyenítése. Cikkekei megjelentek bécsi és budapesti szaklapokban.
Magánélete[szerkesztés]
Felesége Kohn Regina volt, Kohn Jakab lánya, akivel 1862. szeptember 14-én Pesten kötött házasságot.[5]
Főbb művei[szerkesztés]
- A gégetükrészet, különös tekintettel az orvosi gyakorlatra. Monográfia. Egy fametszettel és kőre vésett táblákkal. Aranyozott gerincű félbőrkötésben. (Pest, 1866)
- Zur hypodermatischen Injection. (Medizinischen Wochenschrift, 1866 és külön: Bécs, 1866)
- Klinische Beiträge zur Erkenntniss und Behandlung schwerer Krankheitsfälle. (Bécs, 1868)
- A gégehabarcsok és ezeknek műtéti módjairól. (Magyar orvosok és természettudósok munkálatai, 1868)
- Frau Dal Cin und ihr Berichterstatter dr. v. Heinrich in Ofen. Eine kritische Besprechung. (Allgemeiner Wiener Medizinischen Zeitung, 1871 és külön: Bécs, 1871)
- Die Diagnose der Cholera. Eine Studie. (Allgemeiner Wiener Medizinischen Zeitung, 1873 és külön: Bécs, 1873).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Gyászjelentése (1874. január 8.) Budapesti Közlöny, 8. évfolyam, 5. szám, 35. o.
- ↑ Gyászjelentése (OSZK). (Hozzáférés: 2020. április 23.)
- ↑ Halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 21/1874. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 155/1862. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
Források[szerkesztés]
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
- Névpont. Szerző: Kozák Péter
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 358-359. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Online elérés
