Herman Lamm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herman Lamm
Született 1890. április 19.
Kassel
Elhunyt 1930. december 16. (40 évesen)
Sidell
Halál oka öngyilkos lett
Bűncselekmények részletei
Modus operandi bankrablás
Országok  Amerikai Egyesült Államok
Időszak 1917–1930
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herman Lamm témájú médiaállományokat.

Herman Lamm (Kassel, 1890. április 19. – Sidell, 1930. december 16.), gúnynevén báró Lamm, német származású amerikai bankrabló volt, akit a modern bankrablás atyjának tekintenek. Lamm technikáját a nagy gazdasági világválság számos bűnözője tanulmányozta és utánozta. A báró katona volt Németországban, mielőtt az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Úgy gondolta, hogy a bankrablást a katonai akciókhoz hasonlóan kell megtervezni. A gondos előkészületeknek köszönhetően számos bankot sikerült kirabolnia. 1930-ban, egy rosszul sikerült akció után öngyilkos lett Sidellben.[1][2][3][4]

Pályafutása[szerkesztés]

Lamm azután hagyta el Németországot, hogy kizárták az ezredéből kártyacsalás miatt. 1914-ben, kevéssel az első világháború kitörése előtt az Egyesült Államokba emigrált. Bandita lett, és bűncselekményeinek elkövetésében felhasználta mindazt, amit katonai kiképzése során a taktikáról, pontosságról és fegyelemről tanult.[2] Bankrablásait ugyanúgy tervezte meg, mint egy katonai akciót, ami eltért az akkori szokásoktól. Az amerikai bankrablások ugyanis abban az időben nagyban improvizáltak voltak. 1917-ben egy rosszul sikerült akció után letartóztatták, és Utahban börtönbüntetésre ítélték. Itt tökéletesítette a Lamm-technikának nevezett elkövetési módszerét.[5][6]

Lamm rendszere a kiszemelt bank alapos tanulmányozására épült. A bűnöző nemcsak a bankfiókot és a széfek elhelyezkedését vizsgálta meg, hanem lehetséges menekülő utakat is keresett. Lamm az akció valamennyi tagjának meghatározott egyéni feladatot és tartózkodási helyet jelölt ki. A bankrablásokra szigorú menetrendet állapított meg, amelyhez mindenkinek tartania kellett magát. Minden akciójához pontos menekülési tervet dolgozott ki. Nagy teljesítményű autókat használt, és gyakran versenyzőket bérelt fel sofőrnek. Ezzel a módszerrel több mint egymillió dollárt rabolt, és ezzel korának leghatékonyabb bankrablója lett.[2][6]

Halála[szerkesztés]

1930. december 16-án Lamm az Indiana államban található Clinton egyik bankját rabolta ki. Miután 15 567 dollárt sikerült elrabolnia a Citizens State Bankból, a rá várakozó autó sofőrje, egy korábbi alkoholcsempész észrevette, hogy egy helyi lakos puskával közelít felé. Pánikba esett, és egy gyors megfordulással megpróbált elmenekülni, de a Buick defektet kapott. Lamm és emberei elraboltak egy autót, de később kénytelenek voltak elhagyni, mert 56 km/óránál nem ment gyorsabban. Az autó tulajdonosa ugyanis sebességkorlátozót építtetett járművébe, hogy idős apja ne mehessen túl gyorsan vele. Ezután egy teherautóba ültek át, de nem volt elég víz a hűtőjében, így ismét autót kellett váltaniuk, annak tartályában azonban csak egy gallon benzin volt.[2][6]

Az illinois-i Sidellben nagyjából kétszáz rendőr és felfegyverzett lakos várta őket, akikkel komoly tűzharcba keveredtek. Hunter, a sofőr halálos sebet kapott, Lamm és 71 éves társa, G. W. Landy agyonlőtte magát, hogy elkerülje a letartóztatást. Walter Dietrich és James Clark megadta magát, őket életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték[2]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herman Lamm című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. WWI Draft Registration Card. Paul Peterson, 2011. július 11. [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  2. ^ a b c d e Sifakis, Carl. The Encyclopedia of American Crime, 2, New York City, New York: Facts on File, 509. o (2001). ISBN 0-8160-4634-4 
  3. Public Enemies: America's Criminal Past, 1919–1940. New York City, New York: Facts on File, 17. o (1998). ISBN 0-8160-3160-6 
  4. „"Rushwille Republican cikk"”, en:Rushville Republican, 1930. december 18., 1. oldal 
  5. Burrough, Bryan. Public Enemies: America's Greatest Crime Wave and the Birth of the FBI, 1933–34. New York City, New York: Penguin Group, 17–18. o (2004). ISBN 0-14-311586-3 
  6. ^ a b c Toland, John. The Dillinger Days. New York City, New York: De Capo Press, 29–31. o (1963). ISBN 0-306-80626-6