Herbert Hoffmann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Herbert Hoffmann
Született1919. december 30.
Freienwalde in Pommern, Lengyelország
Meghalt2010. június 30. (90 évesen)
Heiden, Svájc
Nemzetisége német
Stílusa old school tetoválás

Herbert Hoffmann (Freienwalde in Pommern, 1919. december 30.Heiden, 2010. június 30.) német tetoválóművész és fotográfus.

Fiatal évei[szerkesztés]

Hoffmann Freienwaldéban és Berlin Charlottenburg negyedében nőtt fel egy jómódú polgári hentescsalád tagjaként. Kereskedelmi iskolát végzett Stettinben, majd ezután kereskedősegédként dolgozott. 1939. április 1-jén behívták a Wehrmachthoz birodalmi munkaszolgálatra. A II. világháborúban 1941-től katonaként a szovjet frontokon harcolt. Majd a német kapituláció, 1945. május 8. után hadifogságba került[1] és Rigába vitték. Itt megismerkedett a helyi német kisebbség egyik tagjával, akinek a bal alkarján egy tengerész tetoválás volt (egy szív, egy kereszt és egy horgony), amely felkeltette Hoffmann érdeklődését és ez lett az első mintája is. (A minta jelentése: "Glaube-Liebe-Hoffnung" - "Hit-Szeretet-Remény".)

Pályafutása tetoválóként[szerkesztés]

Miután 1949-ben visszatért Németországba Wiesbadenben és Düsseldorfban kezdett dolgozni, mint hirdetésszervező. Ekkor készültek első tetoválásai is,[2] az első minta egy a bal alkarjára készített horgony volt, éppen mint amit Rigában először látott.[1] Ezután Hoffmann beutazta Németországot és Európát és többek között a hamburgi Christian Warlich, a koppenhágai Tatovör Ole és a rotterdami Alber Conelissen is tetováltak rá. Ő maga először ezután vett tűt a kezébe és az utcán leszólított embereken kezdett dolgozni.

Hoffmann egyik munkája 1973-ból (Manfred Kohrs tetováló karján)

1960-ban Hoffmann megpróbálta megnyitni a saját tetoválószalonját Düsseldorfban, de ez meghiúsult, mert nem kapott rá engedélyt. Az indoklás a következő volt: "Ez nem munka!".[1] 1961-ben megvásárolta Paul Holzhaus tetováló üzletét Hamburg St. Pauli negyedében, a Berg utca 8. szám alatt. Christian Wahrlich 1964-es halála után Hoffmann üzlete maradt az egyetlen profi tetováló stúdió Hamburgban,[3] amelynek az Älteste Tätowierstube in Deutschland nevet adta, ami annyit tesz A legrégebbi tetoválóhelyiség Németországban.[2] Hoffmann sokat dolgozott a tetoválás társadalmi elfogadtatásán, 1963-ban Robert Lembke meghívta őt a Was bin ich? (Mi vagyok én?) című híres televíziós műsorába.[1][4] Ennek ellenére 1977-ben a hannoveri tetováló Manfred Kohrs kezdeményezését, miszerint az akkori 14 hivatásos németországi tetováló[5] alapítson egyesületet, kategorikusan elutasította. 1980-ban Hoffmann vásárolt egy házat a svájci Heiden városában és áttette ide az üzletét, 1981-ben pedig élettársával végleg ideköltözött.

Az 1990-es évek közepén a tetoválás műfaja fellendült és egyre több nem tetovált ember kezdett tetováló találkozókat látogatni. Herbert Hoffmannt tiszteletbeli vendégként gyakran meghívták ezekre a rendezvényekre, amelyeket haláláig szívesen látogatott.[6][7][8] A 65000 példányban havonta megjelenő német TätowierMagazin nevű lapban Hoffmann írásai és munkái külön részt kaptak. 2008-ban a Huber Verlag ezekből a munkákból, a szerzővel közös válogatás után, egy albumot adott ki, amelynek címe „Herbert Hoffmann Tattooing – Traditionelle Tattoo-Motive“.

Pályafutása fotósként[szerkesztés]

Hoffmann nem csak tetovált, hanem fotózott is. Az 1950-es és 70-es évek között időszak fotóiból olyan archívumot állított össze, amelyben mindenféle társadalmi rétegből származó tetováltakat ábrázoló fotók szerepelnek. Ezeket a felvételeket már többször kiállították, 2004 óta pedig az archívumot a Lehmann testvérek galériája gondozza.[9][10]

Dokumentumfilm[szerkesztés]

A német-svájci "Flammend' Herz" (Lángoló szív) című dokumentumfilmben Andrea Schuler és Oliver Ruts többek között Herbert Hoffmann történetét is elmesélik.[11][12]

Albumok a munkáiból[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Herbert Hoffmann, Legende der Tattoo-Kunst, wird neunzig (német nyelven).
  2. a b Nicola Kuhrt: Tattoo-Kunst - Meister des Körperstichs (német nyelven). Der Spiegel, 2003. augusztus 30. (Hozzáférés: 2003. augusztus 30.)
  3. einestagesspiegel.de: Das geht unter die Haut!
  4. Nina Hofer: Der Anker. Herbert Hoffmann (1919-2010): Einer der Wegbereiter der Tätowierung verstarb Mittwoch in der Schweiz. Archiválva 2010. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (német nyelven). ORF, 2010. július 2. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
  5. Vö. Frank-Peter Finke-Oltmanns, Tätowierungen in modernen Gesellschaften, Dissertation 1996.
  6. Herbert Hoffmann - In Memoriam (német nyelven). United European Tattoo Artists, 2010. július 30. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  7. Herbert Hoffmann: Vater der Tätowierung mit 91 Jahren verstorben (német nyelven). Pressuremagazine, 2010. július 2. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
  8. Tattoolegende Herbert Hoffmann gestorben (német nyelven). news.ch, 2010. július 1. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
  9. Tattoo-Legende Herbert Hoffmann mit 90 Jahren gestorben Archiválva 2010. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (német nyelven). Rheinische Post, 2010. július 3. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
  10. [1] Galerie Gebr. Lehmann - Berlin
  11. www.flammend-herz.de. [2011. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  12. Tattoolegende Herbert Hoffmann tot (német nyelven). volksblatt.li, 2010. július 30. (Hozzáférés: 2010. július 30.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Herbert_Hoffmann_(Tätowierer) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]