Herbert Hoffmann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herbert Hoffmann
Született1919. december 30.
Freienwalde in Pommern, Lengyelország
Meghalt2010. június 30. (90 évesen)
Heiden, Svájc
Nemzetiségenémet
Stílusaold school tetoválás

Herbert Hoffmann (Freienwalde in Pommern, 1919. december 30. – Heiden, 2010. június 30.) német tetoválóművész és fotográfus.

Fiatal évei[szerkesztés]

Hoffmann Freienwaldéban és Berlin Charlottenburg negyedében nőtt fel egy jómódú polgári hentescsalád tagjaként. Kereskedelmi iskolát végzett Stettinben, majd ezután kereskedősegédként dolgozott. 1939. április 1-jén behívták a Wehrmachthoz birodalmi munkaszolgálatra. A II. világháborúban 1941-től katonaként a szovjet frontokon harcolt. Majd a német kapituláció, 1945. május 8. után hadifogságba került[1] és Rigába vitték. Itt megismerkedett a helyi német kisebbség egyik tagjával, akinek a bal alkarján egy tengerész tetoválás volt (egy szív, egy kereszt és egy horgony), amely felkeltette Hoffmann érdeklődését és ez lett az első mintája is. (A minta jelentése: "Glaube-Liebe-Hoffnung" - "Hit-Szeretet-Remény".)

Pályafutása tetoválóként[szerkesztés]

Miután 1949-ben visszatért Németországba Wiesbadenben és Düsseldorfban kezdett dolgozni, mint hirdetésszervező. Ekkor készültek első tetoválásai is,[2] az első minta egy a bal alkarjára készített horgony volt, éppen mint amit Rigában először látott.[1] Ezután Hoffmann beutazta Németországot és Európát és többek között a hamburgi Christian Warlich, a koppenhágai Tatovör Ole és a rotterdami Alber Conelissen is tetováltak rá. Ő maga először ezután vett tűt a kezébe és az utcán leszólított embereken kezdett dolgozni.

Hoffmann egyik munkája 1973-ból (Manfred Kohrs tetováló karján)

1960-ban Hoffmann megpróbálta megnyitni a saját tetoválószalonját Düsseldorfban, de ez meghiúsult, mert nem kapott rá engedélyt. Az indoklás a következő volt: "Ez nem munka!".[1] 1961-ben megvásárolta Paul Holzhaus tetováló üzletét Hamburg St. Pauli negyedében, a Berg utca 8. szám alatt. Christian Wahrlich 1964-es halála után Hoffmann üzlete maradt az egyetlen profi tetováló stúdió Hamburgban,[3] amelynek az Älteste Tätowierstube in Deutschland nevet adta, ami annyit tesz A legrégebbi tetoválóhelyiség Németországban.[2] Hoffmann sokat dolgozott a tetoválás társadalmi elfogadtatásán, 1963-ban Robert Lembke meghívta őt a Was bin ich? (Mi vagyok én?) című híres televíziós műsorába.[1][4] Ennek ellenére 1977-ben a hannoveri tetováló Manfred Kohrs kezdeményezését, miszerint az akkori 14 hivatásos németországi tetováló[5] alapítson egyesületet, kategorikusan elutasította. 1980-ban Hoffmann vásárolt egy házat a svájci Heiden városában és áttette ide az üzletét, 1981-ben pedig élettársával végleg ideköltözött.

Az 1990-es évek közepén a tetoválás műfaja fellendült és egyre több nem tetovált ember kezdett tetováló találkozókat látogatni. Herbert Hoffmannt tiszteletbeli vendégként gyakran meghívták ezekre a rendezvényekre, amelyeket haláláig szívesen látogatott.[6][7][8] A 65000 példányban havonta megjelenő német TätowierMagazin nevű lapban Hoffmann írásai és munkái külön részt kaptak. 2008-ban a Huber Verlag ezekből a munkákból, a szerzővel közös válogatás után, egy albumot adott ki, amelynek címe „Herbert Hoffmann Tattooing – Traditionelle Tattoo-Motive“.

Pályafutása fotósként[szerkesztés]

Hoffmann nem csak tetovált, hanem fotózott is. Az 1950-es és 70-es évek között időszak fotóiból olyan archívumot állított össze, amelyben mindenféle társadalmi rétegből származó tetováltakat ábrázoló fotók szerepelnek. Ezeket a felvételeket már többször kiállították, 2004 óta pedig az archívumot a Lehmann testvérek galériája gondozza.[9][10]

Dokumentumfilm[szerkesztés]

A német-svájci "Flammend' Herz" (Lángoló szív) című dokumentumfilmben Andrea Schuler és Oliver Ruts többek között Herbert Hoffmann történetét is elmesélik.[11][12]

Albumok a munkáiból[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Herbert Hoffmann, Legende der Tattoo-Kunst, wird neunzig (német nyelven).
  2. ↑ a b Nicola Kuhrt: Tattoo-Kunst - Meister des Körperstichs (német nyelven). Der Spiegel, 2003. augusztus 30. (Hozzáférés: 2003. augusztus 30.)
  3. ↑ einestagesspiegel.de: Das geht unter die Haut!
  4. ↑ Nina Hofer: Der Anker. Herbert Hoffmann (1919-2010): Einer der Wegbereiter der Tätowierung verstarb Mittwoch in der Schweiz. Archiválva 2010. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (német nyelven). ORF, 2010. július 2. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
  5. ↑ Vö. Frank-Peter Finke-Oltmanns, Tätowierungen in modernen Gesellschaften, Dissertation 1996.
  6. ↑ Herbert Hoffmann - In Memoriam (német nyelven). United European Tattoo Artists, 2010. július 30. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  7. ↑ Herbert Hoffmann: Vater der Tätowierung mit 91 Jahren verstorben[halott link] (német nyelven). Pressuremagazine, 2010. július 2. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
  8. ↑ Tattoolegende Herbert Hoffmann gestorben (német nyelven). news.ch, 2010. július 1. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
  9. ↑ Tattoo-Legende Herbert Hoffmann mit 90 Jahren gestorben Archiválva 2010. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (német nyelven). Rheinische Post, 2010. július 3. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
  10. ↑ [1] Galerie Gebr. Lehmann - Berlin
  11. ↑ www.flammend-herz.de. [2011. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
  12. ↑ Tattoolegende Herbert Hoffmann tot Archiválva 2010. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (német nyelven). volksblatt.li, 2010. július 30. (Hozzáférés: 2010. július 30.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herbert_Hoffmann_(Tätowierer) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herbert_Hoffmann&oldid=26798710”