Helyből távolugrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benjamin Adams az 1912-es nyári olimpián
Gustaf Malmsten az 1912-es nyári olimpián
Konstantinosz Tsziklitirasz az 1912-es nyári olimpián
Platt Adams az 1912-es nyári olimpián

A helyből távolugrás egy atlétikai versenyszám. Az olimpián 1900-tól 1912-ig szerepelt. Az atlétikai versenyszámok helyből ugró számai közül az egyik, amelyek közül a másik kettő a helyből magasugrás és a helyből hármasugrás.

A helyből távolugrást egy szőnyeggel és homokgödörrel, vagy normál talajon végzik. A versenyző kis terpeszben áll a deszkára. Lábát enyhén behajlítja, karjával lendületet vesz. Testsúlya úgy mozog, mint a futballban, és talpa nincs teljesen a földön. Ezután felugrik, karját hátulról előrelendíti, és két lábon landol. Sok versenyző a levegőben felhúzza a lábát. Mindezek gyorsan végbemennek. A normál távolugrástól eltérően itt a karok a legfontosabbak, de a legnagyobb terhelést a fenék, a csípő, a térd és a felső lábszár kapja. Az olimpián minden versenyző háromszor próbálkozhatott, és a leghosszabb táv lett az eredménye. Az ugrást meg kell ismételni, ha a versenyző visszaesett, vagy ugrás előtt lépett egyet.

Sok további technika van, például hogy a test derékszöget zárjon be a behajlított lábakkal. Mások a távolugrásból származnak. Messzebbre lehet ugrani súlyokkal a kézben. Ezek ökölnagyságú kövek, vagy homokkal töltött műanyag flakonok. Nagyobb lendületet adnak. Az optimális elrugaszkodást bálák teszik lehetővé. Előkészületként a többi ugrásfajta, a lépcsőzés és a térdhajlítás a legjobb.

A korábbi rekordot Ray Ewry állította be 1904. szeptember 3-án, 3,47 m-es távval. A jelenlegi rekordtartó Byron Jones, Rekordját 2015. február 23-án állította be 3,73 m-es ugrásával.[1] Ezt a rekordot a National Football League draftja előtt, a játékos combine-on érte el. A Connecticuti Egyetem cornerbackja volt.

Eltűnése a fedett pályás stadionok építésével kezdődött. Ma már csak Norvégiában rendeznek belőle nemzeti bajnokságot. 1995 óta a bajnokságot Stange-ban rendezik a többi helybőlugró számmal együtt.[2][3]

Szerepel az NFL scouting combine számai között,[4] és része volt a President's Award on Physical Fitness standarizált tesztjeinek;[5] továbbá a Royal Military College of Canada és az United States Air Force Academy fizikai képességeinek felmérésében is szerephez jutott.[6] A brazil szövetségi rendőrségnél a megkövetelt táv férfiaknál legalább 2,14 m, nőknél 1,66 m.[7] A brazil autópályarendőrségnél ezek a számok férfiaknál 2,00 m, és nőknél 1,60 m.[8] A német szövetségi rendőrségnél ezek a távok férfiaknál 1,95 m, nőknél 1,57 m. A birkenwerderi Retrolympián is szerepel, ahol az egykori olimpiai sportokból rendeznek versenyt. 2012 december 31-ig a helyből távolugrás a Deutschen Sportabzeichennél a szeniorok (férfiak 50 éves, nők 45 éves kortól) a távol- és a magasugrás pótlásaként választható volt. Azóta a helyét ennél a korosztálynál is a súlylökés vette át.

Olimpiai érmesek:

Év Aranyérem Ezüstérem Bronzérem
1900 Ray Ewry (USA) Irving Baxter (USA) Emile Torcheboeuf (FRA)
1904 Ray Ewry (USA) Charles King (USA) John Biller (USA)
1906 Ray Ewry (USA) Martin Sheridan (USA) Lawson Robertson (USA)
1908 Ray Ewry (USA) Konsztandínosz Ciklitírasz (GRE) Martin Sheridan (USA)
1912 Konsztandínosz Ciklitírasz (GRE) Platt Adams (USA) Benjamin Adams (USA)

További híres sportolók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Standing long jump című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Standweitsprung című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.