Harrison Scott Brown
| Harrison Scott Brown | |
| Született | 1917. szeptember 26.[1][2][3][4][5] Sheridan[5] |
| Elhunyt | 1986. december 8. (69 évesen)[1][2][3][4][5] Albuquerque[6] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | |
| Kitüntetései | |
 | |
| Harrison Scott Brown aláírása | |
Harrison Scott Brown (Sheridan, Wyoming, 1917. szeptember 26. – Albuquerque, Új-Mexikó, 1986. december 8.) amerikai fizikus, geokémikus. Szerepe volt az első atombombákban felhasznált plutónium előállításában. A meteoritokról és a Föld keletkezéséről is emlékezetes tanulmányokat írt.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Kaliforniai Egyetemen és a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen tanult kémiát. 1943-46 között a Clinton Engineer Works állományába tartozott. A Manhattan terv plutóniumtermelését felügyelte. Később, mint sok kortársa a tudóstársadalomban, ő is a nukleáris fegyverek további fejlesztése ellen emelt szót.
1942-ben Glenn T. Seaborg ajánlotta fel neki, hogy dolgozzanak együtt Chicagóban.[9] 1946-tól 1951-ben a Chicagói Egyetemen tanított, itt kezdte meg a meteoritok nyomelemeinek az elemzését. 1951-1977-ig Pasadenában a California Institute of Technology tanára volt. 1955-ben a National Academy of Sciences tagjai közé választották. 1977-83 között Honoluluban dolgozott. 1985-től haláláig a Bulletin Atomic Scientist (Az atomtudósok közlönye) főszerkesztője volt. Ő már az 1960-as években feltételezte az exobolygók gyakori előfordulását. Geokronológiai, bolygókutatási munkái mellett Brown lelkesen kiállt a születésszabályozás, a fegyverzet-ellenőrzés és az emberi erőforrások ügye mellett.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Must Destruction Be Our Destiny? (1946)
- The Challenge of Man's Future (1954)
- The Next Hundred Years – A következő száz évben (alkotótársai: James Bonner és John Weir) (1957)
- The Cassiopeia Affair (Chloe Zerwickkel közösen) (1968)
- The Human Future Revisited (1978)
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Solomon R. Guggenheim Múzeum". Solomon R. Guggenheim Múzeum. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 3 "www.nap.edu/read/4548/chapter/3".
- ↑ "Freebase adatgyűjtő". Google LLC.
- ↑ harrison-brown
- ↑ "www.agu.org/user-profile?cstkey=efa392f9-e186-4712-9a66-05c476d5bbb1". Hozzáférés: 2025. május 15.
- ↑ "A Biographical Memoir by Roger Revelle" (pdf) (angol nyelven). nasonline.org. Hozzáférés: 2017. június 6.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nasonline – Harrison Brown (pef-változat) (angolul)
- The Encyclopedia Velikovsky szócikke (angolul)
- Harrison Scott Brown (1917-1986) – Smithsonian Institution Archives (angolul)
- Britannica Hungarica – Világenciklopédia. III. köt. Főszerk:: Halász György
