Hard bop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hard bop
Stíluseredet Jazz, blues, bebop, rhythm and blues, gospel
Kulturális eredet 1950-es évek
Hangszerek zongora szaxofon, trombita, harsona, nagybőgő, dob
Népszerűség Az ötvenes-hatvanas években

A hard bop a jazz egyik alstílusa, ami a bebopból fejlődött ki. A hard bop jelentős rhythm and blues, gospel és blues hatásokkal rendelkezik, főleg a szaxofon- és zongorajáték szemszögéből nézve.

David H. Rosenthal Hard Bop című könyvében leírja, hogy a műfaj alapítói leginkább olyan afroamerikai zenészek voltak, akik azokban az időkben nőttek fel, mikor a bebop és a rhythm and blues voltak az amerikai popzene legismertebb formái. A műfaj egyik híres zenésze, Tadd Dameron mindkét stílusban játszott. A hard bop másik jelentős alakja Miles Davis volt.

Fontos felvételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hard bop zenészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]