Ugrás a tartalomhoz

Haraszti György (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haraszti György
Született1947. január 11.[1][2]
Nyíregyháza[1][2]
Elhunyt2023. május 17. (76 évesen)[3][2]
Állampolgárságamagyar[4]
Foglalkozása
  • történész
  • vegyészmérnök
  • egyetemi oktató
  • iskolaigazgató
  • judaista
  • egyetemi oktató
  • szakíró
  • szerkesztő
  • biokémikus
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető[5]

SablonWikidataSegítség

Haraszti György (Nyíregyháza, 1947. január 11. – ?, 2023. május 17.) magyar történész, judaista.

Élete[szerkesztés]

Eredetileg vegyészmérnöknek tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen, ilyen diplomát is szerzett 1970-ben. 1973-ban biokémiai doktorátust csinált. Ezt követően döntötte el, hogy mégis inkább történészként akar dolgozni, ezért beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára. Itt 1981-ben történészi diplomát szerzett. 2004-ben történelem-vallásbölcseletből PhD fokozatot, 2005-ben habilitációt szerzett az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen.

1982-től Budapest Főváros Levéltárában, 1987-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozott 2012-es nyugdíjazásáig, kivéve az 1992 és 1997 közötti időt, amikor az Amerikai Alapítványi Iskola és Gimnázium főigazgatója volt, és 1994–1998 között a Magyar–Zsidó Levéltár igazgatója volt. 1998-tól ELTE egyetemi munkájával párhuzamosan az Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetemen a Történelem- és Vallásbölcseleti Tanszék vezetését, illetve több folyóirat szerkesztését is ellátta. Doktori témavezetéseket is vállalt. 2011-től a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke, 2018 és 2020 között az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár kuratóriumi elnöke volt.

Fő kutatási területe a magyarországi zsidóság története volt. 1996-ban a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével, 2003-ban Scheiber Sándor-díjjal ismerték el munkásságát.

2023-ban hunyt el 76 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Két világ határán. (Bp., Múlt és Jövő, 1999.);
  • Zsidó síremlékek Budapesten (Bp., PolgArt Könyvkiadó, 2004.);
  • Auschwitzi jegyzőkönyv (Bp., Múlt és Jövő, 2005; 2016);
  • Pannóniától Magyarországig. A magyarországi zsidóság annotált kronológiája az előidőktől napjainkig I. Hágár földjén: A kezdetektől az ország három részre szakadásáig. (Bp., MTA BTK TTI, 2014.)
  • (társszerzőkkel) A magyarországi zsidóság története (Bp. Szent István Társulat, 2018)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]