Hameln
| Hameln | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás | Hamelin-Pyrmont | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | HM | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 56 747 fő (2016. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 554,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 68 m | ||
| Terület | 102,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Hameln
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 52° 06′ 11″, k. h. 9° 21′ 36″Koordináták: é. sz. 52° 06′ 11″, k. h. 9° 21′ 36″ | |||
Hameln
Pozíció Alsó-Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Hamelin-Pyrmont térképén | |||
| Hameln weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hameln témájú médiaállományokat. | |||
Hameln, település Németországban, Alsó-Szászországban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Springe közelében, a Weser folyó jobb partján, a B217-es út mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nevét először 800-ban említették az oklevelek Hamala néven, mint a benedekrendi szerzetesek által alapított kolostorhoz tartozó helyet.
A 11. században itt Szent Bonifác alapítványt hoztak létre. Hamala ezután kereskedővárossá nőtte ki magát.
A városban és környékén súlyos harcok folytak a napóleoni háborúk alatt. Napóleon parancsára erődítményeit is lerombolták.
Az ipari fejlődés 1872-ben kezdődött meg a várost bekapcsolták a vasúti közlekedésbe.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Patkányfogóház (Rattenfängerhaus) - 1603-ban épült. A Weser-reneszánsz építészet egyik remeke.
- Leist ház (Leischtes Haus) - Az épületben működik a helytörténeti múzeum.
- Piactéri templom (Marktkirche St. Nicolai) - románkori épület, mely a 13. században épült.
- Apátság - tömör nyolcszögletű épülete a város déli részének ősfákkal övezett park közepén található. Alapjait román stílusban, még a 12. században rakták le. Belseje a 13. századi gótikus terem, mennyezetét hatalmas oszlopok tartják. Kereszthajóját sakktáblaszerűen elhelyezett festmények díszítik.
- Szent Bonifác templom (Münsterkirche St. Bonifatius) - 11. századból való román stílusú bazilika, később csarnoktemplommá lett átalakítva. A 11. századi altemplom alatt 1955-ben egy még régebbi épületet találtak, amely a karoling korabeli kolostortemplomhoz tartozott.
- Házasságkötő terem (Hochzeithaus) - gyönyörű homlokzati díszítése és harangjátéka van.
Források[szerkesztés]
- Panoráma (1980) Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5. 667. old.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
|
