Hamadán
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Hamadán (Hamadān) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irán |
| Körzethívószám | 0813 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 554 406 fő (2016)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1850 m |
| Időzóna | UTC+03:30 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 34° 48′, k. h. 48° 31′Koordináták: é. sz. 34° 48′, k. h. 48° 31′ | |
| Hamadán (Hamadān) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hamadán (Hamadān) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان ) város Hamadán tartományban, Iránban.
Fekvése[szerkesztés]
Teherántól 390 kilométerre, a Zagrosz hegységben, az Alvand-hegység lábánál fekvő település.
Története[szerkesztés]
Hamadán közelében állt az ókorban Ekbatana, a Méd Birodalom első fővárosa. Története az asszírok és médek idejébe nyúlik vissza. Daiakku alapította. Erős várát nagy pompájúnak írták le, melynek falai arany- és ezüstlemezekkel borítottak voltak.
Az I. e. 7. században itt már jelentős erődrendszer állt. Ekbatanáról (i. e. 484–425) Hérodotosz is megemlékezett, hét, különböző színű téglából emelt körfaláról írt: "a legtágabb kör akkora, mint Athén kerülete" - írta.
I. e. 560-ban Kürosz hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az Akhaimenidák nyári lakhelyévé tette. A vidék hűvös, forrásokban dús környéke miatt a régi perzsa és később a pártus királyok nyári székhelyül szolgált. A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség Eszter könyvének címszereplője, Eszter királyné, I. Xerxész felesége (i. e. 484–425) gyámapja, Mardokeus kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat.
Ekbatana városa a Bibliában is többször szerepel: Esdrás, Tóbiás és Judit könyve említi nevét.
Judit könyve Arfaxád perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "Abban az időben a médek fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon."
Az i. e. 64 körül élt görög neveltetésű és Pontosz-i születésű Sztrabón is többször is megemlékezett Ekbatanáról: "Média két részre oszlik; az egyiket Nagy-Médiának nevezik s ennek fővárosa Ekbatana, nagy város a Méd Birodalom királyi székhelyével.", majd egy fejezettel később írta: "Nagy-Média hajdan egész Ázsián uralkodott, miután megsemmisítette a syrek birodalmát. De még később is, midőn Kyros és a perzsák Astyagés alatt megdöntötték ezt a nagy hatalmat, sokat megtartott régi tekintélyéből és Ekbatana volt a perzsa királyok téli székhelye, úgyszintén a makedónoknak is, akik azok legyőzése óta hatalmukban tartják Syriát, a parthyaos királyoknak még ma is ugyanazt a hasznot és biztonságot nyújtja."
Az Óperzsa Birodalom hanyatlása után Ekbatana a jelentéktelenségbe süllyedt. I. sz. 644-ben az arabok kezébe került.
A 14. században a rövid szeldzsuk uralomnak véget vetett a mongol betörés.
Hamadán fontos, nagy forgalmú utak találkozásánál feküdt, kereskedői mindig ki tudták használni városuk adottságait.
A 16–18. században Perzsia volt a keleti szőnyegszövés központja. Hamadán városa ma is híres szőnyegszövőiről. A hamadáni szőnyeg eredeti, geometrikus formakincse napjainkra is átöröklődött. Általában két vagy nagyon kevés színt használnak szőnyegeik szövésénél.
Az 1914 méter magasságban fekvő nagyváros, a mai Hamadán idegenforgalmát enyhe és kiegyensúlyozott éghajlatának, történelmi és műtörténeti szerepének köszönheti. Ekbatana-Hamadán ma is híres zsidó zarándokhely.
Az itt végzett ásatások alkalmával romjai között feliratot találtak, melyben II. Artakhsaszjá perzsa király oszlopcsarnok építésével dicsekedik, később pedig Marcel-Auguste Dieulafoy francia régész (1844–1920) is talált itt néhány perzsa feliratot.[3]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Avicenna perzsa származású filozófus síremléke
- Eszter és Mardokeus mauzóleuma
- Baba Taher mauzóleuma
- Korban torony
- Kőoroszlán
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html
- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/2637.html Ókori lexikon
Források[szerkesztés]
- Irán (1979) ISBN 963-243-133-2
