Halobacteriaceae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halobacteriaceae
Rendszertani besorolás
Domén: Archaea
Ország: Euryarchaeota
Törzs: Euryarchaeota
Osztály: Halobacteria Grant et al. 2002
Rend: Halobacteriales Grant and Larsen 1989
Család: Halobacteriaceae Gibbons 1974
Nemek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Halobacteriaceae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Halobacteriaceae témájú kategóriát.

A Halobacteriaceae a Halobacteriales rendbe tartozó Archaea család.[1]

Leírásuk[szerkesztés]

Sóval telített vagy majdnem telített vízben élnek. Halofileknek is hívják őket, bár ezt a nevet használják más organizmusokra is, melyek némileg kevésbé koncentrált sós vízben élnek.

Gyakran előfordulnak olyan környezetben, ahol nagy mennyiségű só, nedvesség, valamint szerves anyag elérhető. A bakteriorodopszin pigmentjét használják a fény elnyelésére, ami energiát szolgáltat az ATP előállításához. A baktériumcsalád által használt másik pigment a halorodopszin, ami fotonok hatására kloridionokat pumpál, előállítva a feszültséggradienset és segítve a fényből való energiatermelést. A folyamat nem áll kapcsolatban az elektrontranszportot magába foglaló fotoszintézis más formáival, továbbá a halobaktériumok képtelenek szenet megkötni szén-dioxidból.

A halobaktériumok azért létezhetnek sós környezetben, mert bár aerob organizmusok, de rendelkeznek egy másik módszerrel is a szükséges energia előállítására, melyben fényenergiát használnak fel. A membránjaik egy része lilás színezetű, és retinális pigmentet tartalmaz. Ez lehetővé teszi a protongradiens létrehozását a membránon keresztül, melyet ATP előállítására használnak.

Sejtgépezetük (sejtszervecskék és egyéb alkotórészek) alkalmazkodott a magas sókoncentrációhoz azáltal, hogy töltéssel rendelkező aminosavak vannak a felszínén, amelyek lehetővé teszik a sejtnek hogy megtartsa a vízmolekulákat ezen komponensek körül. Ezeket az aminosavakat, illetve ozmotikus nyomást használnak, hogy kontrollálják a só mennyiségét a sejten belül. Emellett vannak olyan fehérjék a sejt belsejében, amelyek segítik az életben maradásukat a környezetükben. Viszont ezen adaptációk miatt a sejt nagy valószínűséggel szétszakadna az ozmotikus nyomás miatt, ha egy másik, kevésbé sós környezetbe kerülne.

Törzsfejlődés[szerkesztés]

A jelenleg elfogadott rendszertan a List of Prokaryotic names with Standing in Nomenclature (LPSN) listán[2] és az National Center for Biotechnology Information (NCBI) adatbázisán[3] alapul, a leszármazási fát a 'The All-Species Living Tree' Project 16S rRNA-alapú LTP release 106-e alapján állították össze.[4]



?Haloalcalophilium atacamensisLizama et al. 2000



?Halobaculum gomorrense Oren et al. 1995



?Halobellus clavatus Cui et al. 2011



?Halolamina pelagica Cui et al. 2011



?Halorientalis regularis Cui et al. 2011



?Halorussus rarusCui et al. 2010



?Salarchaeum japonicum Shimane et al. 2011



Halomarina oriensis Inoue et al. 2011




Natronomonas Kamekura et al. 1997 emend. Burns et al. 2010





?Halomicrobium zhouiiYang & Cui 2011





Halomicrobium mukohataei [type sp.] (Ihara et al. 1997) Oren et al. 2002



Halorhabdus Wainø et al. 2000 emend. Antunes et al. 2008





Halarchaeum acidiphilum Minegishi et al. 2010



Halobacterium Elazari-Volcani 1957 emend. Oren et al. 2009






Halosimplex carlsbadense Vreeland et al. 2003




Halomicrobium katesii Kharroub et al. 2008



Haloarcula Torreblanca et al. 1986 emend. Oren et al. 2009








Haladaptatus Savage et al. 2007 emend. Roh et al. 2010





Haloquadratum walsbyi Burns et al. 2007




Halopelagius inordinatus Cui et al. 2010




Halosarcina limi Cui et al. 2010




Halosarcina pallida Savage et al. 2008 [type sp.]



Halogeometricum Montalvo-Rodríguez et al. 1998 emend. Cui et al. 2010








Haloferax Torreblanca et al. 1986 emend. Oren et al. 2009




Halogranum Cui et al. 2010 emend. Cui et al. 2011





Halonotius pteroides Burns et al. 2010



Haloplanus Bardavid et al. 2007 emend. Cui et al. 2010




Halorubrum McGenity and Grant 1996 emend. Oren et al. 2009










Halalkalicoccus Xue et al. 2005



Halococcus Schoop 1935 emend. Oren et al. 2009





Natronoarchaeum mannanilyticum Shimane et al. 2010




Halovivax Castillo et al. 2006




Halopiger Gutiérrez et al. 2007





Halobiforma Hezayen et al. 2002 emend. Oren et al. 2009




Natronobacterium Tindall et al. 1984



Natronococcus Tindall et al. 1984






Haloterrigena species-group 1 [incl. Halorubrum trapanicum, Natrinema & Natronorubrum sediminis]




Haloterrigena species-group 2




Natronolimnobius Itoh et al. 2005




Natronorubrum Xu et al. 1999 emend. Oren et al. 2009



Natrialba [incl. Halostagnicola]















Jegyzet:
♠ A törzs megtalálható az National Center for Biotechnology Information (NCBI) listáján, de hiányzik a List of Prokaryotic names with Standing in Nomenclature (LPSN) listájáról.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Halobacteriaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. See the NCBI webpage on Halobacteriaceae. Data extracted from the NCBI taxonomy resources. National Center for Biotechnology Information. (Hozzáférés: 2007. március 19.)
  2. J.P. Euzéby: Euryarchaeota. List of Prokaryotic names with Standing in Nomenclature (LPSN) [1]. [2013. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  3. Sayers et al.: Euryarchaeota. National Center for Biotechnology Information (NCBI) taxonomy database [2]. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  4. 'The All-Species Living Tree' Project.16S rRNA-based LTP release 106 (full tree). Silva Comprehensive Ribosomal RNA Database [3]. [2012. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 17.)