Halmai Péter

Halmai Péter
Született	1953. augusztus 4. (71 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	közgazdász
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1977, jogtudomány) Stockholmi Egyetem (–1985)
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1996) a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015) Széchenyi-díj (2021)
MTMT
Sablon • Wikidata • Segítség

Halmai Péter (Budapest, 1953. augusztus 4. –) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területei a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan, illetve az agrár-közgazdaságtan.

Életpályája

1977-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1977-1988 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója. 1989-ben a Minisztertanács Gazdasági Reformbizottságának főtanácsosa. 1990-ben az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. 1990-2011 között a Szent István Egyetemen (illetve annak jogelőd intézményeiben) tanszékvezető, illetve intézeti igazgató. 1990-től tudományos tanácsadó, 1992-től egyetemi tanár. 2008-tól egyetemi tanár és tanszékvezető, 2013-tól 2016-ig intézeti igazgató a Pannon Egyetemen. 2015-től egyetemi tanár, 2017-től intézeti igazgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Intézetében. 2019-től egyetemi tanár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Kutató és oktató munkát folytatott - más intézmények mellett - a Stockholmi Egyetemen (1985), Stuttgartban az Universität Hohenheim-en (1991-1992) és a Göttingeni Egyetemen (1995, 1999).

2012-től az Európai Közösségi Tanulmányok Társasága Magyarország (ECSA Hungary) elnöke. Tagja a Közgazdasági Szemle, a Külgazdaság, a Külügyi Szemle, az Európai Tükör, az Acta Oeconomica és az Acta Humana Szerkesztő Bizottságának, a Közgazdasági Szemle Tanácsadó Testületének, továbbá a Central European Review of Economics and Finance Tudományos Testületének. 2020-tól a Külgazdaság Szerkesztő Bizottságának elnöke. 2020-tól a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tagja.

A közgazdaságtudományok kandidátusa címet 1984-ben szerezte meg a Magyar Tudományos Akadémián. 1998-ban védte meg a Kiigazítás versus reform című értekezését, s szerezte meg a közgazdaságtudomány doktora/ az MTA Doktora címet. 1990-1993 között az MTA Marketing Bizottsága, 1991-2005 között az MTA Agrárközgazdaságtani Bizottságának tagja, 1991-1996 között titkára volt. 2001-től az MTA Nemzetközi Gazdaságtani és Fejlődéstanulmányok Bizottságának a tagja. 2003-2006 között tagja és alelnöke az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának. 2009-től az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának a tagja. 2003-tól az MTA Gazdaságtudományi Minősítő Bizottságának (GMB) tagja, 2011-től pedig alelnöke. 2008-tól az MTA Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Multidiszciplináris Doktori Bizottságának a tagja.

1996-ban az Európai Bizottságtól Jean Monnet Professzor címet kapott. 1996-ban elnyerte az Akadémiai Díjat. 2004-ben az MTA tanácskozási jogú, 2016-ban pedig az MTA levelező, 2022-ben rendes tagjává választották. 2017-től az MTA Doktori Tanácsának tagja. 2017 júniusától a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnökhelyettese.

Munkássága

Fő kutatási területe a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrárközgazdaságtan. Jelentős eredményeket ért el az európai integráció makroökonómiai összefüggései feltárása, a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési potenciál eróziója, az új tagállamok növekedési modelljének sajátosságai, illetve a pénzügyi és gazdasági krízis növekedési hatásai feltárása terén. Integráció-elméleti kutatásaiban fontos helyet foglal el az európai gazdasági modell működési viszonyainak, növekedési teljesítményének és kilátásainak, illetve a megkerülhetetlen strukturális reformok hatásmechanizmusainak, továbbá a mélyintegráció sajátosságainak feltárása. A szektorális integráció területén folytatott kutatásai jelentős részben az európai integráció agrárgazdasági összefüggéseire irányultak.

Tudományos tevékenységének fontos iránya a nemzetközi kereskedelempolitika, a nemzetközi szabályozás rendszerének, illetve hatásainak vizsgálata. Az átalakulás (tranzíció) gazdaságtana területén elsősorban a konvergencia és felzárkózás, illetve az agrárgazdasági transzformáció témaköreiben elért kutatási eredményei igényelnek kiemelést.

Mintegy 380 tudományos publikációja összesen tizennyolc országban jelent meg. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

• Akadémiai Díj (1996)
• Jean Monnet Professzor (1996)
• Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2003)
• A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015)
• Közgazdász Nagydíj (Magyar Közgazdasági Társaság) (2019)[1]
• Széchenyi-díj (2021)
• Prima díj (2022)

Főbb publikációi

• Társulások a piaci mezőgazdaságban; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987 (Versenyképes mezőgazdaság)
• Válaszúton az agrárpolitika. A mezőgazdaság szervezeti rendszere a reformfolyamatban. (1988) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 305 pp.
• A gazdasági rendszer reformja. (1990) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 208 pp. (Társszerzőként)
• Az Európai Unió agrárrendszere Archiválva 2022. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. Első, második és harmadik kiadás. (1995, 2002, 2007) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 303, 345, illetve 402 pp.
• A reform ökonómiája Archiválva 2022. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. (2004) KJK-Kerszöv, Budapest, 310 pp.
• Convergence Crisis: Economic Crisis and Convergence in the European Union. International Economics and Economic Policy. (IEEP) Vol. 9. (2012) N. 3. 297-322. pp. (Társszerzővel)
• Model of the New Member States: Challenges and Prospects, Intereconomics: Review of European Economic Policy 48:(2) 124-130. pp. (2013) (Társszerzővel)
• Krízis és növekedés az Európai Unióban: Európai modell, strukturális reform. Archiválva 2016. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. 370 pp.
• Európa esélye: a Lisszaboni Stratégia. Az integrált strukturális reformok hatásai. Magyar Tudomány 167:(9) pp. 1057–1071. (2006)
• Felzárkózás és konvergencia az Európai Unióban. Statisztikai Szemle 87:(1) pp. 41–62. (2009)
• The „hottest topic” of the budgetary review: will the CAP survive? Intereconomics: Review of European Economic Policy 44 : 5 pp. 300-308. , 9 p. (2009)
• Real convergence in the new Member States of the European Union (Shorter and longer term prospects) European Journal of Comparative Economics 7:(1) pp. 229–253. (2010)
• Growth Crisis in the EU: Challenges and Prospects Intereconomics: Review of European Economic Policy 45 : 5 pp. 329-336. , 8 p. (2010)
• Válság és potenciális növekedés az Európai Unióban. Közgazdasági Szemle LVIII:(12) pp. 1059–1081. (2011)
• Crisis and economic growth in the EU: Medium and long-term trends Acta Oeconomica 61 : 4 pp. 465-485. , 21 p. (2011)
• Európai integráció és szuverenitás: A gazdasági kormányzás új dimenziói Archiválva 2022. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Tudomány 174 : 4 pp. 411-421. , 11 p. (2013)
• Az európai növekedési potenciál eróziója és válsága Közgazdasági Szemle 62 : 4 pp. 379-414. , 36 p. (2015)
• Európai integráció és gazdasági növekedés. Tényezőpiaci integráció, növekedési hatások, európai növekedési modell Külgazdaság 59 : 1-2 pp. 107-133. , 27 p. (2015)
• Éghajlatváltozás és gazdasági növekedés: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság vs. gazdasági növekedés – kibékíthetetlen ellentét? MAGYAR TUDOMÁNY 176:(5) pp. 522-531. (2015) (Társszerzővel)
• Új geometria: „teljes” gazdasági és monetáris unió?: A gazdasági kormányzás új dimenziói az Európai Unióban MAGYAR TUDOMÁNY 178:(1) pp. 6-17. (2017)
• Is the European Growth Potentially Sustainable? SUSTAINABLE DEVELOPMENT CULTURE TRADITIONS 2017/1b: pp. 28-42. (2017) (Társszerzővel)
• Az európai növekedési modell kifulladása. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 65:(2) pp. 122-160. (2018)

• Konvergencia és felzárkózás az euróövezetben Közgazdasági Szemle 66 : 6 pp. 687-712. , 11 p. (2019)
• How to overcome the crisis of the European growth potential?: The role of the government, EUROPEAN JOURNAL OF COMPARATIVE ECONOMICS 16 : 2 pp. 313-334 (2019) (Társszerzővel)
• Tagállami integrációs modellek: A gazdasági kormányzás új dimenziói az Európai Unióban Archiválva 2022. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Dialóg Campus, 275. p. (2019) (Társszerzőkkel)

• Felzárkózás és konvergencia az európai integráció rendszerében. In: Közel Európa távol, Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2019. 189-230.
• Európai gazdasági integráció Archiválva 2022. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Dialóg Campus, Budapest 315 p. (2020)
• A BREXIT forgatókönyvei és hatásai, Budapest, Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó, 2020. 302 o.
• A dezintegráció gazdaságtana. A brexit esete. Közgazdasági Szemle, 67/9 sz. 837-877. o.
• GMU 2.0: felelősség versus szolidaritás? Külgazdaság, LXIV. évf., 2020. szeptember–október, 3-34.
• A Közös Agrárpolitika rendszere, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2020. 338 o.
• A populizmus ára: a Brexit adó, Magyar Tudomány, 181/12. sz., 1621-1635. o.
• Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája Archiválva 2021. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2020. 453 o.

Források

• Ki kicsoda, 2002, Főszerkesztő: Hermann Péter, Enciklopédia kiadó, Budapest, 2001. 699. old.
• Önéletrajz az MKB honlapján Archiválva 2021. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• MTA köztestületi adatbázis
• Magyar Tudományos Művek Tára: Halmai Péter munkássága
• WHO’S WHO In European Integration Studies Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Coimbra, Portugal, 2006. 96-97. old.

További információk

• Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997.
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.