Halas-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halas-tó
Morskie oko o swicie.jpg
Ország(ok)  Lengyelország
Hely Magas-Tátra, Kis-lengyelországi vajdaság
Típus glaciális
Elsődleges lefolyások Halas-patak
Felszíni terület 34 ha = 0,34 km2
Legnagyobb mélység 51 m
Tszf. magasság 1393 m
Elhelyezkedése
Halas-tó (Tátra)
Halas-tó
Halas-tó
Pozíció a Tátra térképén
é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 20° 04′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 20° 04′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Halas-tó témájú médiaállományokat.

A Halas-tó (lengyelül Morskie Oko, vagyis Tengerszem) a Magas-Tátra legnagyobb tava.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Halas-tó Lengyelország területén, Łysa Polanától néhány kilométerre, a Magas-Tátrában található, a Halastavi-völgyben, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) területén. A gleccsertó 1393 méteres magasságban terül el, déli oldalát a Magas-Tátra Szlovákiához tartozó orma, a 2438 méter magas Menguszfalvi-csúcs határolja. A tótól keletre Lengyelország legmagasabb csúcsa, a Tengerszem-csúcs (2499 méter) magasodik. A Halas-tó a Tátra legnagyobb tava, területe nagyjából 34 hektár, mélysége 51 méter, ezzel a negyedik legmélyebb tó a hegységben.[1]

Megközelítése[szerkesztés]

A Halas-tó Lengyelország kedvelt kirándulócélpontja. Łysa Polanától körülbelül tíz kilométert kell megtenni, és nagyjából 400 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni. A Łysa Polanánál található parkolóból gyalog vagy a helyiek által üzemeltetett lóvontatású szekéren lehet feljutni a tóhoz.

Négy kilométerre a parkolótól az út elhalad a Mickiewicz-vízesés mellett. A fenyveseken, majd a törpefenyők sávján áthaladó út jelentős része aszfaltozott, néhány hurkot azonban meredek, korlátokkal övezett, nagy sziklákkal kirakott ösvényeken lehet levágni.

A Halas-tó megkerülhető, keleti partja felett, 1580 méter magasan egy másik állóvíz, a Fekete-tó (Czarny Staw nad Morskim Okiem) fekszik. Ez jóval kisebb (20,5 hektár), de mélyebb (76 méter).[2]

A Halas-tó partján áll a Stanisław Staszicról elnevezett nagy turistaház, mely közvetlenül Zakopanéból elérhető országúton. Elődjét még 1823-ban építették, az út az 1900-as évek elején épült. A völgy igen népszerű, sűrűn látogatott turistaközpont. A 2008-as szezonban például egyes zsúfolt hétvégeken már 30 000 turista tett ide kellemes túrát. A legérdekesebb turistautak a Tengerszem-csúcsra, a Vadorzó-hágóba, a Miedziane-hágóba és az Opalonén keresztül a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezetnek. A Halas-tó völgyzárlatánál találhatók a Lengyel-Tátra legnagyobb és legnehezebben mászható falai.

Élővilága[szerkesztés]

A Halas-tó partján törpefenyő, berkenyefa, lucfenyő, havasi cirbolyafenyő és kárpáti nyírfa nő.[3] A tóban pisztrángok élnek.

Képgaléria[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország (Panoráma, 1981) ISBN 9632432037
  • Béresi Csilla: Lengyelország (Kossuth, 2004) ISBN 9630945681
  • Vladimír Adamec – Radek Roubal: Magas-Tátra (Šport, Bratislava, 1978) ISBN 77-009-78

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 59. oldal ISBN 9632432037
  2. Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 60. oldal ISBN 9632432037
  3. Vladimír Adamec - Radek Roubal: Magas-Tátra, 160. oldal ISBN 77-009-78

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Halas-tó témájú médiaállományokat.