Hajós Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajós Mihály
Született1836. szeptember 15.
Kolozs
Elhunyt1912. augusztus 10. (75 évesen)
Lendva
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogi képviselő
SablonWikidataSegítség

Kakasdi Hajós Mihály (Kolozs, 1836. szeptember 15.Lendva, 1912. augusztus 10.) ügyvéd, Alsólendva 19. századi polgárosodásának kiemelkedő alakja.

Élete és munkássága[szerkesztés]

A Hajós család a Maros-Torda vármegyei Székelykakasd nevű településről származott. A nemesi család ezért viselte a Kakasdi nemesi előnevet, címerükben ötágú korona alatt kardot tartó oroszlán látható.[1]

Hajós Mihály jogi egyetemet végzett, majd ügyvéd lett. Az 1870-es évek elejéig Tapolcán dolgozott. Már itt is megmutatkozott a közügyek iránti érdeklődése, önkéntes tűzoltó egyletet alapított. Amikor Alsólendva járási székhely lett, és járásbíróságot kapott, az itteni ügyvédi állások egyikét Hajós Mihály nyerte el, és 1872-ben a városba költözött. Gyorsan bekapcsolódott a település társadalmi életébe, már 1873-ban itt is önkéntes tűzoltó egyletet alapított, társadalmi egyletek, mozgalmak kezdeményezője és vezetője lett. A polgárosodó Alsólendva egyik legnépszerűbb személyisége lett. Élére állt a rendezett tanácsú várost szorgalmazó mozgalomnak, ami 1891-re el is érte célját. A város hálája jeléül örökös képviselő-testületi tagságot adományozott neki. Hasonló érdemei voltak a vasút Lendvára hozásában, ami aztán közvetlenebbül bekapcsolta a várost a szélesebb régió és az ország gazdasági vérkeringésébe.[1]

Elismerések[szerkesztés]

A közügyek érdekében kifejtett évtizedes tevékenysége jutalmául elnyerte a királyi tanácsos címet.

Emlékezete[szerkesztés]

A Lendva-hegyi Szentháromság-kápolnában nyugszik.[2] A családnak a főutcán álló házát a közelmúltban felújították, tetőterét beépítették, de az épület homlokzata eredeti formájában maradt ránk, rajta emléktáblával és a családi címerrel, és továbbra is karakteres építészeti eleme Lendva főutcájának.[3]

Életének egyik fő kutatója Göncz László, a szlovéniai magyarság neves alakja, helytörténész. Tevékenységéről portréfilmet készített Varga Zs. Csaba A tettek embere címmel.[4] A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség gazdaságfejlesztési programot nevezett el róla.[5]

Családja[szerkesztés]

Leszármazottai és rokonai évtizedeken át jelentős szerepet játszottak Lendva és Magyarország társadalmi életében. A végül 104 évet megélt kakasdi Hajós Aranka Meixner László közjegyző felesége lett, az ő gyermekük volt Meixner Mihály, a Magyar Rádió legendás zenei szerkesztője. Unokája, Hajós Ferenc a függetlenné vált Szlovénia első magyarországi nagykövete volt 1992 és 1998 között.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Lendva820: Király M. Jutka: Lendva 820 éve - 820 let mesta Lendava. Lendva: Magyar Nemzetiségi Tájékoztató Intézet. 2013. ISBN 9789619300831 magyar-szlovén kétnyelvű kiadvány