HAM-20
A 20 m-es amatőrsáv a rövidhullámú rádiófrekvenciás tartományban lévő, rádióamatőrök számára kijelölt sáv. A kijelölt frekvenciatartomány: 14000–14350 kHz.
Terjedési sajátosságai[1]
[szerkesztés]A 20m-es amatőrsáv a rövidhullámú rádiófrekvenciás tartományban van, ezért a rövidhullámokra jellemző terjedési tulajdonságai vannak:
- térhullámok főként a nappali időszakban.
- az éjjeli időszakban megnő a holtzóna
- napfoltminimum idején a terjedés gyengül
A 20 m-es amatőrsávra vonatkozó nemzetközi sávterv[2]
[szerkesztés]| ITU 1 | ITU 2 | ITU 3 |
|---|---|---|
14 000–14 250 kHz
| ||
14 250–14 350 kHz
5.152 | ||
- 5.152 - Járulékos felosztás: Örményországban, Azerbajdzsánban, Kínában, Elefántcsontparton, az Oroszországi Föderációban, Grúziában, az Iráni Iszlám Köztársaságban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Ukrajnában a 14 250−14 350 kHz sávot elsődleges jelleggel az állandóhelyű szolgálat számára is felosztották. Az állandóhelyű szolgálat állomásainak kisugárzott teljesítménye nem haladhatja meg a 24 dBW értéket. (WRC‑03)
A sávblokk Magyarországon érvényes sávterve[3]
[szerkesztés]| 14 000–14 350 kHz | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A | B | C | D | E | F | G | H |
| AMATŐR | P | 1 | K | Amatőrrádiózás | ECC/REC/(02)01
MSZ EN 301 783 |
3. melléklet 7. pont | |
| MŰHOLDAS AMATŐR | P | 1 | K | Műholdas amatőrrádiózás | ECC/REC/(02)01
MSZ EN 301 783 |
3. melléklet 7. pont | |
| PN | SRD | 3. melléklet 9.1. pont | |||||
| 3 | K | Vasúti alkalmazások | 3. melléklet 9.5.1. pont | ||||
| 3 | K | Rádiómeghatározó alkalmazások | 3. melléklet 9.7.1. pont | ||||
| 3 | K | Induktív alkalmazások | 3. melléklet 9.10.1. pont | ||||
- Az A oszlop meghatározza az adott sávhoz rendelt egyes rádiószolgálatokat
- A B oszlop meghatározza a vonatkozó lábjegyzetet, a harmonizált katonai sávra
- A C oszlop meghatározza a polgári, a nem polgári vagy az együttes célú használatra történő felosztást. A polgári célú felosztást P, a nem polgári célút N és az együttes célút E jelöli.
- A D oszlop meghatározza az alkalmazás jellegét. Az elsődleges jelleget 1-es, a másodlagos jelleget 2-es, a harmadlagos jelleget 3-as szám jelöli.
- Az E oszlop meghatározza az alkalmazás használatbavételi lehetőségét. A kijelölt kategóriát K, a tervezett kategóriát T jelöli.
- Az F oszlop meghatározza az alkalmazás megnevezését.
- A G oszlop tartalmazza a vonatkozó nemzetközi és hazai dokumentumokra hivatkozásokat
- A H oszlop tartalmazza a frekvenciasávok használata során alkalmazandó további rádióspektrum-gazdálkodási követelményeket és jellemzőket, valamint sávhasználati feltételeket.
Felosztása[4]
[szerkesztés]| Frekvenciatartomány (Hz) | Használható adóteljesítmény (W) | Használható sávszélesség (Hz) | Üzemmód/felhasználás | Engedélyezett adásmód | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kezdete | Vége | Kezdő | CEPT | HAREC | Kezdő | CEPT | HAREC | ||
| 14000000 | 14070000 | 100 | 200 | 1500 | 200 | CW | A1A | ||
| 14070000 | 14089000 | 100 | 200 | 1500 | 500 | Keskenysávú digitális átvitel | A1A*, A1B, A1D, F1A*, F1B, F1D | ||
| 14089000 | 14099000 | 100 | 200 | 1500 | 500 | Keskenysávú digitális átvitel
Automata vezérlésű állomások
| |||
| 14099000 | 14101000 | 0 | 0 | 100 | IBP | ||||
| 14101000 | 14112000 | 100 | 200 | 1500 | 2700 |
|
A1A*, F1D, J3E | A1A, A1B, A1D,
A2A, A2B, A2D, F1A, F1B, F1D, F2A, F2B, F2D, F3E, F3F, J2A, J2B, J2D, J2E, J3E, R3E | |
| 14112000 | 14125000 | 100 | 200 | 1500 | 2700 | USB | A1A*, J3E | A1A, A1B,
A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, F3E, F3F, J2A, J2B, J2E, J3E, R3E | |
| 14125000 | 14250000 | 100 | 200 | 1500 | 2700 | USB
| |||
| 14250000 | 14350000 | 0 | 200 | 1500 | 2700 | USB
|
A1A, J3E | ||
Gyakorlati felhasználása
[szerkesztés]Ebben a sávban a térhullámok útján történő terjedés van, mind az éjszakai, mind a nappali időszakban.
Nappal néhány száz km-es holtzónával kell számolnunk, belföldi összeköttetés nem valósítható meg. Az éjszakai órákban a holtzóna Tovább növekszik, 1000-4000 km-re.
Magyarországról nappal az európai terület vehető célba, az éjszakai órákban DX-összeköttetések is létesíthetőek. Akár kisebb teljesítménnyel is létesíthető interkontinentális összeköttetés.
A terjedésre hat a napfoltciklus, napfoltminimumok idején gyengébb terjedésre kell számítani, ilyenkor a sáv hosszú ideig használhatatlan.
Holtzóna úgyszólván mindig jelentkezik: ez napfoltminimum idején a nappali órákban kb. 1000 km, míg napfoltmaximum idején 400 km-re vagy még lejjebb csökken. Nyári időszakban néha teljesen eltűnik.
Az alkonyat beálltával a holtzóna gyorsan terjed, és éjszaka maximálisan 4000 km-t is elérhet. Különösen kedvezőek a terjedési viszonyok, ha a hullámterjedés útvonala legalább részben a Föld sötét, éjszakai szakaszán halad át.
Európai összeköttetésekre a 20 m-es sáv csak bizonyos esetekben: nyári időszakban, napfoltmaximum idején alkalmas. Ilyenkor a légköri zavarokkal gyakorlatilag számolni nem kell.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ М. П. Долуханов. Rádióhullámok terjedése (1978)
- ↑ Link a szakaszhoz 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól. (Hozzáférés: 2023. november 21.)
- ↑ Link a szakaszhoz 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól. (Hozzáférés: 2023. november 21.)
- ↑ HF bands. (Hozzáférés: 2023. szeptember 15.)