Höxter

	Höxter
; Höxter címere	; Höxter zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Höxter
Rang	város
Kerületei	13
Alapítás éve	822 előtt
Polgármester	Alexander Fischer (SPD)
Irányítószám	37671
Körzethívószám	05271, 05531 (Stahle), 05275 (Ottbergen), 05277 (Fürstenau), 05278 (Bosseborn, Ovenhausen)
Rendszám	HX
Testvérvárosok	Lista Sudbury; Corbie;
	Népesség
Teljes népesség	28 709 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	181,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	96 m
Terület	158,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 46′, k. h. 9° 22′Koordináták: é. sz. 51° 46′, k. h. 9° 22′
	Höxter Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Höxter térképén
	Höxter weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Höxter témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Höxter Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália területén található. A Weser folyó mellett épült ki Höxter. Favázas házakat építettek lakói a mai óvárosba. A városházát, azaz a Rathaus-t 1610-ben emelték. Höxter óvárosa a Kiliankirche (Höxter) épületéről is neves.

Története[szerkesztés]

Höxter a Weser egyik igen régi átkelőhelyénél épült Villa Huxori néven. 822-ben adományozás révén a Corvey-kolostor (Kloster Corvey) tulajdonába került.

1250-ben városi rangra emelkedett. 1295 óta a Hansa Szövetség tagja volt.

Corveyi apátság[szerkesztés]

Bővebben: Corveyi apátság

Az egykori kolostor, mely a várostól 2 km-rel északkeletre fekszik, máig Höxter egyik látványossága.

A 9. században alapított és 1700-ban újjáépített benedekrendi apátság a középkor folyamán a kereszténység terjesztésének egyik központja volt és egyben az egyik előkelő benedekrendi apátság Észak-Németországban.

Widukind von Corvey (925-973) az első német történetíró itt írta a Rerum gestarum Saxonicanum libritres című, a szászok történetéről szóló krónikáját, amely fontos forrása az I. Henrik és I. Ottó korabeli időszaknak. Widukind benedekrendi apátként Corveyban élt 940-től, és a kolostoriskolának később ő lett a rektora. Krónikája érdekes forrása a magyarok kalandozásának is.

Az eredetileg Karoling apátsági templomból csupán a Westwerk maradt meg, amelynek alsó része a IX. századból származik. A templom egyéb részei és az apátság megmaradt épületei a barokk korszakban épültek.