Höxter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Höxter
Rathaus Höxter.png
Höxter címere
Höxter címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Járás Höxter
Rang város
Kerületei 13
Alapítás éve822 előtt
Polgármester Alexander Fischer (SPD)
Irányítószám 37671
Körzethívószám 05271, 05531 (Stahle), 05275 (Ottbergen), 05277 (Fürstenau), 05278 (Bosseborn, Ovenhausen)
Rendszám HX
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 29 112 fő (2017. dec. 31.)[1]
  • 32 759 fő (1975. dec. 31.)[2] +/-
Népsűrűség184,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság96 m
Terület158,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Höxter (Németország)
Höxter
Höxter
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 46′, k. h. 9° 22′Koordináták: é. sz. 51° 46′, k. h. 9° 22′
Höxter (Észak-Rajna–Vesztfália)
Höxter
Höxter
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Höxter térképén
Elhelyezkedése Höxter térképén
Höxter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Höxter témájú médiaállományokat.

Höxter Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália területén található. A Weser folyó mellett épült ki Höxter. Favázas házakat építettek lakói a mai óvárosba. A városházát, azaz a Rathaus-t 1610-ben emelték. Höxter óvárosa a Kiliankirche (Höxter) épületéről is neves.

Története[szerkesztés]

Höxter a Weser egyik igen régi átkelőhelyénél épült Villa Huxori néven. 822-ben adományozás révén a Corvey-kolostor (Kloster Corvey) tulajdonába került.

1250-ben városi rangra emelkedett. 1295 óta a Hansa Szövetség tagja volt.

Corveyi apátság[szerkesztés]

Az egykori kolostor, mely a várostól 2 km-rel északkeletre fekszik, máig Höxter egyik látványossága.

A 9. században alapított és és 1700-ban újjáépített benedekrendi apátság a középkor folyamán a kereszténység terjesztésének egyik központja volt és egyben az egyik előkelő benedekrendi apátság Észak-Németországban.

Widukind von Corvey (925-973) az első német történetíró itt írta a Rerum gestarum Saxonicanum libritres című, a szászok történetéről szóló krónikáját, amely fontos forrása az I. Henrik és I. Ottó korabeli időszaknak. Widukind benedekrendi apátként Corveyban élt 940-től, és a kolostoriskolának később ő lett a rektora. Krónikája érdekes forrása a magyarok kalandozásának is.

Az eredetileg Karoling apátsági templomból csupán a Westwerk maradt meg, amelynek alsó része a IX. századból származik. A templom egyéb részei és az apátság megmaradt épületei a barokk korszakban épültek.

Höxter Kerületei[szerkesztés]

Höxter, Albaxen, Bödexen, Bosseborn, Brenkhausen, Bruchhausen, Fürstenau, Godelheim, Lüchtringen, Lütmarsen, Ottbergen, Ovenhausen, Stahle

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  2. DESTATIS 1975

Külső hivatkozások[szerkesztés]