Hít

Hít (هيت)
Közigazgatás
Ország	Irak
Irányítószám	31007
Népesség
Teljes népesség	66 700 fő (2018)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 33° 38′ 30″, k. h. 42° 49′ 30″33.641666666667, 42.825
A Wikimédia Commons tartalmaz Hít témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Hit (arabul: هيت), város Irakban, al-Ánbár tartományban, a szunnita háromszögben. Az 1980-ban a népszámlálás adatai alapján 6.808 lakosa volt.

Fekvése

Az Eufrátesz folyó jobb partján, két dombon épült, Ramáditól 32 km-re fekvő település.

Története

Hít ősi település. Tuttul néven már i. e. 2371-2316 táján Sarrukín akkád király feliratain is szerepelt.

Óbibliai szövegek is említették Idu néven, s így nevezték az asszírok is.

Hít már az ókorban is híres volt aszfaltkutairól. Babilonban az itteni bitument építkezéseknél használták kötőanyagként, de hajókat is szigeteltek vele, ennek köszönhetően hajóépítőipara is fellendült.

A várost Isz néven Hérodotosz is említette:

"Babilontól nyolcnapi járóföldre van egy másik város, amelynek Isz a neve...innen szállították a szurkot a babilóni falvak építéséhez."

II. Sápúr (309-379) Szasszanida uralkodó hatalmas árkot ásatott, hogy a sivatagi beduinoktól megvédje a termékeny földet. Az árok Hittől Ubulláig húzódott, és még 629-ben, az arab hódítás idején is létezett.

A város a középkorban fallal körülvett, erős helység volt, nagy várral, melynek gyümölcsöskertjeit, pálmaligeteit már az arab utazók is dicsérték, de híres volt boráról is, melyet a 8. században Abu Nuvász is említett egyik versében.

Az Eufráteszen itt keltek át az Aleppóból Bagdad felé tartó karavánok, mely a települést virágzó kereskedővárossá tette.

A dombra épült városka festői látványt nyújt, a főútról megközelítve. Még láthatók itt-ott régi falának maradványai is. A város északi oldalán, Eufrátesz partján még állnak a folyóba nyúló vízemelő kerekek, melyeket ma már ugyan nem használnak, de régen ezek segítségével öntözték a környező területeket. A település aszfaltforrásai is már csak turisztikai látványosságok, de a város környékén kénlerakódásokat, bituminsziklákat is lehet látni.

A város szélén levő temetőben pedig érdekes kupolás síremlékek láthatók.

Források

• Czellár Katalin. Irak. Budapest: Panoráma zsebkönyvek (1979). ISBN 963-243-101-4