Abu Nuvász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Abu Nuvász
Abu Nuwas.jpg
Született 762[1]
Ahváz[1]
Elhunyt

Bagdad[1]
Állampolgársága Abbászida Kalifátus
Foglalkozása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abu Nuvász témájú médiaállományokat.
Abu Nuvász, Halíl Dzsibrán rajza

Az Abu Nuvász („Fürtös”; arabul أبو نواس – Abū Nuwās) néven ismert al-Haszan ibn Háni al-Hakami (arabul الحسن بن هانئ الحكمي – al-Ḥasan ibn Hāniʾ al-Ḥakamī; Ahváz, 747 és 762 között – Bagdad, 813 és 815 között) az egyik legjelentősebb középkori arab költő volt.

Élete[szerkesztés]

A húzisztáni Ahváz városában született, szegény sorsú családban. Ifjúságát Baszrában és Kúfában töltötte: Baszrában egy ideig egy illatszer-kereskedő segédjeként dolgozott, míg anyja gyapjútisztítással kereste a kenyerét. A források szerint első tanítója Váliba ibn al-Hubáb volt, akivel egyes korabeli források szerint homoszexuális kapcsolatban állt. Második mestere a kor híres költője és filológusa, Halaf al-Ahmar volt. A korban nem szokatlan módon hosszabb időt töltött a beduinok között, hogy minél tökéletesebben elsajátítsa az arab nyelvet.

Végül a birodalom központjába, Bagdadba utazott, ahol a híres zenész, Iszhák al-Mauszili beajánlotta Hárún ar-Rasídhoz. Költészete azonban nem nyerte el az uralkodó tetszését, így nem ő, hanem a befolyásos vezíri család, a horászáni Barmakidák vették pártfogásukba. Ezek véres bukása nyomán 803-ban Egyiptomba menekült, majd visszatért Bagdadba és al-Amín kalifa kegyeltje lett. Haláláról többféle történet is ismert: egyes vélekedések szerint börtönben halt meg egy istentagadó verse miatt, mások szerint egy kocsmárosnő házában, esetleg egy versben megsértett síita családban érte a halál.

A közismerten züllött, bohém költő az Ezeregyéjszaka több meséjében is szerepel: e történetek alapját az Abu Nuvászról és al-Amín kalifáról szóló anekdoták képezték, al-Amínt pedig később a jóval népszerűbb Hárún ar-Rasíd váltotta fel.

Költészete[szerkesztés]

Az „iraki modernek” (arab terminológia szerint: muvalladún vagy muhdaszún) irányzatának egyik legfontosabb költője volt. Bár kaszídáit a klasszikus formákat követve kellett megírnia, tartalmi téren igyekezett megújítani a költészetet, és hevesen támadta a klasszicizáló verselés művelőit. Számos műfajban jeleskedett: veszélyes gúnyverseket írt (hidzsá), de elégiái is kiemelkedőek voltak. Ő tekinthető a vadászvers (tardijja) megteremtőjének.

Legkiemelkedőbb művei a bordalok (hamrijja), illetve a – főként fiúkhoz írt – szerelmes versek (gazal) közé tartoznak. Élete végén több aszketikus témájú, vallásos elmélkedéseket tartalmazó verset (zuhdijja) is írt. Költészetén – a korban nem egyedülálló módon – erős perzsa befolyás érzékelhető, ráadásul erős iszlámellenesség jellemzi, ezáltal Abu Nuvász a nem arab alattvalók körében jelentkező ellenállás, a suúbijja egyik fontos képviselőjének is tekinthető.

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 34. o.  
  • Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság. 2005. ISBN 9638378212  
  1. a b c d Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 8, 1
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  3. Poetry Foundation. (Hozzáférés: 2017. október 9.)