Messiás (Händel)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Händel: Messiás szócikkből átirányítva)
A Messiás kéziratának részlete

Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriuma (HWV 56) a műfaj egyik leggrandiózusabb alkotása, Händel főműve. Az oratóriumot 1742-ben mutatták be Dublinban egy árvaház javára, és Händel életében kizárólag jótékonysági céllal adták elő.

A darab születése[szerkesztés]

Händel kiemelkedő kvalitású és fontosságú oratóriumai gyakorlatilag kényszerből születtek. Operái tulajdonképpen sorra megbuktak, a kor, az angliai szokások[Mj 1] pedig jobban kedveztek a vallásos témájú, ám színpad és színházi kellékek nélküli előadásoknak. Az oratórium amolyan helyettesítő műfaj lett, Händel a maga operaszezonjai számára, vagy inkább azok kiváltására kezdett oratóriumokat írni – 1732 után egyre többet, majd 1737 és 1739 között egy időre leállt ez a műfajú sorozat (az oratórium-előadások is megritkultak). Ezután a drámai oratóriumok helyett inkább a szemlélődő, morális oratóriumok kezdték érdekelni, bár 1739-ben még megírta a viszonylag cselekményes Sault. Az újfajta oratóriumok sorában először az Izrael Egyiptomban született meg, amelyben egyéni szereplők nincsenek is, a zenekar mellett csak kórust szerepeltet. Ezt követte a Cecilia-óda (Dryden szövegére), majd a L'Allegro, il Penseroso ed il Moderato következett (1740) (Milton szövegére, amit Jennens dolgozott át).[1][Mj 2]

A librettista Charles Jennens arcképe 1740 körül

A Messiás szövegét Charles Jennens (1700–1773) angol költő állította össze, aki művelt földbirtokos családból származott, maga is jómódú és nagy műveltségű ember volt.[2] Egy kizárólag bibliai szövegre épülő darab ötlete feltehetően tőle származik.[Mj 3]

Händel 1741 augusztusától foglalkozott a téma megzenésítésével, és mindössze huszonnégy nap alatt (augusztus 22. és szeptember 14. között) készült el vele (igaz, kölcsönzött a saját korábbi darabjaiból is részeket). Az angol hagyomány szerint a komponálást Jennens leicestershire-i kastélyában végezte (Gopsall Hall), de erről nincs bizonyíték. Ezt a darabot szánta dublini bemutatkozásának, miután Devonshire hercege, Írország kormányzója meghívta a komponistát egy jótékonysági előadássorozatra, az ottani kórház és más intézmények javára. Händel 1741 novemberében utazott Dublinbe, és a Messiást 1742. április 13-án mutatta be egy újonnan megnyitott koncertteremben (Neal's Music Hall). Az előadást Händel a csembaló mellől vezette, a zenekart pedig Matthew Dubourg vezényelte.[Mj 4] A bemutató rendkívül sikeres volt, a közönséget lenyűgözte az oratórium, de Händel egész dublini időszaka sikeres volt – mind anyagilag, mind művészileg.

A londoni bemutató 1743 tavaszán volt a Covent Gardenben,[Mj 5] s ezután szokássá vált, hogy az oratóriumot – jótékonysági céllal – minden évben előadják a Foundling Hospital (árva- vagy lelencház) kápolnájában. Händel életében összesen harmincnégyszer adták elő, mindannyiszor az árvaház javára.[3] A Messiásnak rövid idő alatt egyre nagyobb lett a népszerűsége, és a kortárs zenetörténész Burney a következőket írta róla: „E szent oratórium, ahogyan eleinte nevezték, mivelhogy szövege teljes egészében a Szentírásból származik, a közönségnél igen nagy tetszést aratott, ezért Händel a legtisztább jótékonyságtól indíttatva arra a dicséretes elhatározásra jutott, hogy a Messiást minden évben előadja az árvaház javára. S ez így is történt élete végéig…”[4]

Nagy-Britanniában szokássá vált, hogy a Messiás legismertebb részlete, a kórus által előadott Halleluja alatt a közönség állva hallgatja a zenét. A szokás eredete II. György királyhoz (1683–1760) fűződik, aki a londoni premier előadásán felállt a Halleluja hallgatása közben, a közönség pedig követte őt.[5]

A zene[szerkesztés]

A Messiás, mint korábban már volt róla szó, nem drámai oratórium, nem Krisztus életét meséli el, és nincs közvetlen köze a liturgiához sem, amolyan hitvallás. A szövegek nagy része ótestamentumi prófécia és zsoltár, nem Krisztusról van szó, hanem a Messiásról, a várt, a majdan eljövő, megfoghatatlan alakról. „A történetből sugárzik a zenére a kivételesség fénye … A legnagyobb történethez, a legnagyobb hőshöz fűződő érzelmek szólnak a Messiás zenéjéből.”[6] Az oratóriumban kiemelkedő a kórus szerepe (ez nem szokatlan Angliában, ahol igen fejlett kórusmozgalom volt), ezen kívül egy vagy két szoprán,[7][Mj 6] egy alt, egy tenor és egy basszus működik közre. Händel eredeti zenekara huszonöt vonósból, két oboából, két fagottból, két trombitából és üstdobból állt, a basso continuót csembaló adta, a kórus 20–25 fős volt.[Mj 7] Később egyre monumentálisabb együttessel adták elő a darabot, ezek közül legnagyobb a Thomas Beecham által vezényelt Royal Philharmonic Orchestra volt 1959-ben, akik számára Eugene Goossens dolgozta át a művet. A zenekar – a vonóskaron kívül – három fuvolával illetve piccolóval, négy oboával, két klarinéttal, két fagottal, egy kontrafagottal, négy kürttel, két trombitával, három harsonával, tubával, hárfával, üstdobbal és más ütősökkel állt fel.

Händel az első bemutató után, és majd a későbbiekben is, egyre több változtatást, módosítást hajtott végre a Messiáson, amely változtatások oka főleg a mindenkori előadói apparátushoz való igazítás volt. Ennek következtében az oratóriumnak nincs állandósult verziója, a mai előadások és hangfelvételek során általában feltüntetik, melyik változatról van is szó. Ráadásul a darab olyan hosszú (több mint két órás), hogy manapság teljes egészében ritkán adják elő, még a hangfelvételek egy része is csak rövidített változatot tartalmaz.

Az oratórium a Messiás történetét meséli el. Az első rész a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéstörténetről szól, a harmadik rész pedig a megváltásról elmélkedik.[5] Az áriák egy része visszafogottan operaszerű, de az oratórium meghatározó karakterét a kórusszámok adják. A Hallaluja utáni első szopránária bevezető sorát („I know that my Redeemer liveth” – „Tudom, hogy megváltóm él”) vésték rá Händel westminsteri apátságbeli sírjára.

A Messiás felépítése[szerkesztés]

Händel több ízben végzett kisebb módosításokat a művön, elsősorban az adott előadáshoz rendelkezésre álló énekesek személyéhez igazítva. Az alább ismertetett „tartalomjegyzék” a mű eredeti, 1741-42-es változatát mutatja be.[8] Teljes előadásának időtartama mintegy 135 perc, ez azonban függ a választott előadásmódtól, ami a darab több mint két és fél évszázados folyamatos előadástörténete során sokat változott.

Az oratórium három részre tagolódik, melyek közül az első kettő nagyjából egyforma hosszú, a harmadik rövidebb lírai epilógus. Az első részben a Krisztus előtti időkkel és a születéssel, a másodikban a szenvedéstörténettel, a harmadikban pedig a megváltással kapcsolatos elmélkedésé a központi szerep. A három részt az elemzés és értelmezés céljából hagyományosan öt, hét illetve négy szakaszra, "jelenetre" osztják. Ez a felosztás a zenei anyagban tetten érhető, de a szerzőnél kifejezett formában nem található meg.

A számok formái[szerkesztés]

A mű a nyitány (sinfonia) kivételével sorszámmal ellátott 53 számból áll. A számok megoszlása formájuk szerint az eredeti változatban: 15 ária, 1 arioso, 1 duett, 21 kórus, 6 recitativo, 7 accompagnato és 2 zenekari szám. A szerző azonban egyes előadásokra alkalmi módosításokat eszközölt a darabon, így előfordultak más elrendezések is, és léteznek rövidített változatok is, amikor egyes számokat kihagynak vagy lerövidítenek.

A recitativo illetve accompagnato jelentése itt tulajdonképpen recitativo secco illetve recitativo accompagnato. Az előbbi egyszerű basso continuo kísérettel jár, az utóbbit a zenekar kisebb-nagyobb része, mindenesetre több hangszer kíséri. Az egyik recitativo – a 14. szám – azonban összetett: négy rövid részletből áll, melyek váltakozva secco és accompagnato formájúak.

Az áriák, az arioso, a recitativók és az accompagnatók basszus, tenor, alt és szoprán hangra íródtak, ahogy a kórusok is, a duett pedig altra és tenorra, így az előadáshoz minimálisan elegendő egy nem túl nagy négyszólamú kórus és négy szólista, akik akár a kórusból is kikerülhetnek. A mai előadói gyakorlat azonban általában nagyobb kórust és öt szólistát (két szopránnal) alkalmaz.

A két zenekari szám a lassú bevezetőből és gyors második részből majd lassuló befejezésből álló francia stílusú sinfonia (nyitány) és az olasz zenei alapanyagra épülő pifa (pásztorjáték).

Első rész[szerkesztés]

Sorszám Forma, szólam Angol cím Bibliai forrás Cím magyarul
(I)
Sinfonia (zenekari tétel)
1. Accompagnato (tenor) Comfort ye my people Izajás könyve 40.1-3 Vigasztaljátok meg népemet
2. Ária (tenor) Ev'ry valley shall be exalted Izajás könyve 40.4 Minden völgyet töltsetek fel
3. Kórus And the Glory of the Lord Izajás könyve 40.5 … az Úr dicsősége
(II)
4. Accompagnato (basszus) Thus saith the Lord of Hosts Aggeus könyve 2.6-7
Malakiás könyve 3.1
Igen, ezt mondja a Seregek Ura
5. Ária (szoprán) But who may abide the day of His coming Malakiás könyve 3.2 De ki fogja tudni elviselni jövetele napját
6. Kórus And He shall purify the sons of Levi Malakiás könyve 3.3 Megtisztítja Lévi fiait
(III)
7. Recitativo (alt) Behold, a virgin shall conceive Izajás könyve 7.14
Máté evangéliuma 1.23
Íme, a szűz fogan
8. Ária (alt) O thou that tellest good tidings to Zion Izajás könyve 40.9
Izajás könyve 60.1
… te, aki jó hírt viszel Sionnak
9. Kórus
10. Accompagnato (basszus) For behold, darkness shall cover the earth Izajás könyve 60.2-3 Mert még sötétség borítja a földet
11. Ária (basszus) The People that walked in darkness Izajás könyve 9.1 A nép, amely sötétben jár
12. Kórus For unto us a Child is born Izajás könyve 9.5 Mert gyermek születik … nekünk
(IV)
13. Pifa (pásztorjáték, zenekari tétel)
14. Recitativo és accompagnato
(szoprán)
There were Shepherds abiding in the Field Lukács evangéliuma 2.8-11,13 Pásztorok tanyáztak a vidéken
15. Kórus Glory to God in the Highest Lukács evangéliuma 2.14 Dicsőség a magasságban Istennek
(V)
16. Ária (szoprán) Rejoice greatly, O Daughter of Zion Zakariás könyve 9.9-10 Ujjongj, Sion leánya
17. Recitativo (szoprán) Then shall the eyes of the blind be open'd Izajás könyve 35.5-6 Akkor megnyílik a vakok szeme
18. Ária (szoprán) He shall feed His flock like a shephard Izajás könyve 40.11
Máté evangéliuma 11.28-29
Mint a pásztor, úgy legelteti nyáját
19. Kórus His yoke is easy, His burthen is light Máté evangéliuma 11.30 Az Ő igája édes, és az Ő terhe könnyű[9]

Második rész[szerkesztés]

Behold the Lamb of God
(I)
  1. Kórus: Behold the Lamb of God
  2. Ária (alt): He was despised
  3. Kórus: Surely he hath borne our Griefs
  4. Kórus: And with His Stripes we are healed
  5. Kórus: All we, like Sheep, have gone astray
  6. Recitativo és tenor: All they that see him laugh him to scorn
  7. Kórus: He trusted in God
  8. Recitativo és tenor: Thy Rebuke hath broken his Heart
  9. Ária (tenor): Behold, and see, if there be any Sorrow
(II)
  1. Recitativo és második szoprán: He was cut off out of the Land
  2. Ária (második szoprán): But Thou didst not leave his Soul in Hell
(III)
  1. Kórus: Lift up your Heads, O ye Gates
(IV)
  1. Recitativo (tenor): Unto which of the Angels said He at any Time
  2. Kórus: Let all the Angels of God worship Him
(V)
  1. Ária (első szoprán): Thou art gone up on High
  2. Kórus: The Lord gave the Word
  3. Ária (második szoprán): How beautiful are the Feet
  4. Kórus: Their Sound is gone out into all Lands
(VI)
  1. Ária (basszus): Why do the Nations so furiously rage together
  2. Kórus: Let us break their Bonds asunder
(VII)
  1. Recitativo (tenor): He that dwelleth in Heaven

    Ária (tenor): Thou shalt break them with a Rod of Iron

  2. Kórus: Hallelujah!

Harmadik rész[szerkesztés]

(I)
  1. Ária (második szoprán): I know that my Redeemer liveth
  2. Kórus: Since by Man came Death
(II)
  1. Recitativo és basszus: Behold, I tell you a Mystery
  2. Ária (basszus): The Trumpet shall sound
(III)
  1. Recitativo (alt): Then shall be brought to pass
  2. Duett (alt és tenor): O Death, where is thy Sting?
  3. Kórus: But Thanks be to God
  4. Ária (első szoprán): If God is for us
(IV)
  1. Kórus: Worthy is the Lamb that was slain – Amen

Részletek hangfelvételen[szerkesztés]

A Sinfonia tétel

Szopránária: How beautiful are the Feet

A Halleluja tétel

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A puritán, bibliaolvasó angol polgárokban erős ellenszenv alakult ki az arisztokrata színházi hagyományokkal szemben, és az egyház is operaellenes volt.
  2. Az utókor (az angol utókor is) általában úgy emlékezik, hogy Händelnek hatalmas sikerei voltak Angliában. Ezzel szemben – a sikerek mellett – legalább annyi keserű bukásban, sikertelenségben is volt része, így jártak az említett oratóriumok is.
  3. Jennens egyébként úgyszólván uralkodott Händelen, a viszonyuk olyasmi volt, mint később Haydné és van Swietené volt. Erről tanúskodik egy levélrészlet, amit Jennens jóval a Messiás bemutatója után írt egyik barátjának, és kiderül, hogy még zenei kérdésekben is jogot formált „véleményalkotásra” Händellel szemben: „Mutatok majd egy összeállítást, amit Händelnek adtam, Messiás a címe, igen nagyra becsülöm. Szép zenei mulatságot csinált belőle, bár távolról sem olyan jó, mint amilyet csinálhatott volna s csinálnia kellett volna. Nagy nehézségek árán kijavíttattam vele a kompozíció legdurvább hibáit, de az overturhöz makacsul ragaszkodott, pedig annak néhány helye nemcsak Händelhez méltatlan, hanem még sokkal inkább a Messiáshoz.”
  4. Matthew Dubourg ír hegedűművész, karmester és zeneszerző volt, és már 1719-ben dolgozott együtt Händellel Londonban.
  5. A londoni bemutató félsikert hozott, az angolok féltékenyek voltak ugyanis az írországi elsöprő siker miatt.
  6. A második szopránt Händel a mű 1754-es változatába építette bele.
  7. A Händel-kori viszonylag visszafogott méretű előadói apparátus mai szemmel nézve meglepő, az utókor ugyanis a grandiózus műhöz méltatlannak ítélte az eredeti létszámot, s az Händel halála után erős növekedésnek indult. A jelenségről Talián Tibor azt írta, hogy az egész „olyan, mintha a Kreutzer-szonátát három zongorán, klarinéttal és pozaunnal erősített hegedűkarral adnák elő.”

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Talián Tibor, 61–62. old.
  2. Ruth Smith
  3. Várnai Péter, 120–121. old.
  4. Talián Tibor, 63. old.
  5. ^ a b Várnai Péter, 121. old.
  6. Talián Tibor, 64. old.
  7. Paul McCreesh
  8. Edition Peters, tartalomjegyzék
  9. Jennens néhol kissé megváltoztatta az eredeti bibliai szövegek személyét, itt például első személyről harmadikra.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Messiás (Händel) témájú médiaállományokat.
  • (Edition Peters) Handel: Messias. Klavieraszug/Vocal score. C. F. Peters, Frankfurt, Leipzig, London, New York
  • Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1972.
  • Tallián Tibor: Georg Friedrich Händel: Messiás. In: Kroó György szerk.: A hét zeneműve 1979/2. Zeneműkiadó, Budapest, 1979.
  • George Frideric Handel: Messiah. Hangfelvétel (két CD). Deutsche Grammophon, Hamburg, 1997. (Dorothea Röschmann első szoprán, Susan Gritton második szoprán, Bernarda Fink kontraalt, Charles Daniels tenor, Neal Davies basszus, Gabrieli Consort & Players, vezényel: Paul McCreesh)
  • Ruth Smith: Messiah – Realizing the Librettist's Design. CD-kísérő füzet. Deutsche Grammophon, Hamburg, 1997.
  • Paul McCreesh: A „Messiah” for the Millennium. CD-kísérő füzet. Deutsche Grammophon, Hamburg, 1997.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap