Hárpia (madár)

Hárpia
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Hárpiaformák (Harpiinae);
Nem:	Harpia; Vieillot, 1816
Faj:	H. harpyja;
Tudományos név
	Harpia harpyja; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Hárpia témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hárpia témájú médiaállományokat és Hárpia témájú kategóriát.

Ez a szócikk a madárról szól. Hasonló címmel lásd még: Hárpia (egyértelműsítő lap).

A hárpia (Harpia harpyja) a madarak (Aves) osztályának és a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Harpia nem egyetlen faja.

Panama hivatalos madara.^[1]

Előfordulása

Mexikó déli részétől Brazílián keresztül Argentínáig megtalálható. A trópusi őserdőkben él.

Megjelenése

A világ második legnagyobb termetű sasfaja. Testhossza 89–102 centiméter, szárnyfesztávolsága 176–224 centiméter. A tojó jóval nagyobb, mint a hím, testtömege 6–9 kilogramm, a hímé 4–4,8 kilogramm. Felborzolható tollbóbitája van. Csőre és karmai roppant erősek. Feje és hasi része piszkosfehér, nyaka és szárnyai kékesfeketék. Hosszú, keresztcsíkos farktollai a repülés közbeni gyors irányváltást teszik lehetővé.

Életmódja

Nagy testéhez képest nagyon jól repül és navigál az erdő sűrű fái között. Majmokra és lajhárokra vadászik, a kisebb emlősöket és madarakat is megfogja.

Szaporodása

Magas fákra rakja fészkét. A fészek vastagabb gallyakból épül, középen kehely alakú mélyedéssel. A hárpia csak minden második-harmadik évben költ. Fészekalja két tojásból áll, amelyen ötven napig kotlik. Többnyire csak az egyik fiókát sikerül a szülőknek felnevelniük.

Védettsége

Az őserdők pusztítása és kisebb mértékben, de a vadászat is veszélyezteti a faj fennmaradását. Egyedszáma az utóbbi időkben drasztikusan csökkent.

Képek

Félelmetes ragadozó

Jegyzetek

↑ "Basic Facts//National Symbols". Embassy of Panama in Japan. 2007. február 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 9.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. október 1.
Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "Basic Facts//National Symbols". Embassy of Panama in Japan. 2007. február 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 9.

[1]