Három bárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Három bárd (lengyelül: Trzej wieszcze) a 19. századi lengyel romantikus költészet három nagy alakjának közös neve, akik a függetlenségét veszett Lengyelországban, illetve emigrációban alkottak. Témaválasztásukat főképp az ország három részre felosztása és a függetlenségért vívott küzdelmek, pl. az 1830. évi tragikus sorsú novemberi felkelés határozta meg. A kör később négyfősre bővült.

A lengyel nyelvben a wieszcz nem csak költőt, dalnokot jelent, hanem jövőbe látó prófétát is. Hasonló értelmű, mint az ókori latin poeta vates kifejezés. Ennek megfelelően nemcsak a nemzet pillanatnyi érzelmeit festették le ezek a költők, hanem az ország jövőképét is igyekeztek megrajzolni.

A Három bárd kifejezés eredetileg Adam Mickiewicz (1798-1855), Juliusz Słowacki (1809-1849) és Zygmunt Krasiński (1812-1859) költőket jelentette. Nem alkottak valódi alkotói közösséget, csupán a közvélemény kapcsolta személyüket össze mint morális és szellemi vezetőkét. Durva egyszerűsítéssel úgy tartották, hogy Mickiewicz az epika és líra mestere és a jelen költője volt, Krasiński profetikus látnok, aki a jövő igéit fogalmazta meg, Słowacki pedig a dicső múltat megidéző drámai szerző volt.

A 20. század elején lett ismert Cyprian Kamil Norwid (18211883) életműve egy véletlen felfedezésnek köszönhetően, aki szintén emigrációban, főképpen Párizsban alkotott. Az irodalomkritikusok között ez vitához vezetett. Egyesek Krasiński helyett Norwidot kezdték „harmadik bárdnak” nevezni, mások viszont innentől fogva „Négy bárdról” beszéltek. Norwidot napjainkban mindenképpen az egyik legnagyobb 19. századi lengyel nemzeti költőként tartják számon.

Adam Mickiewicz
(1798–1855)
Juliusz Słowacki
(1809–1848)
Zygmunt Krasiński
(1812–1859)
Cyprian Norwid
(1821–1883)
Adam Mickiewicz.PNG Juliusz Słowacki.PNG Scheffer Zygmunt Krasiński.jpg Norwid1861.jpg

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Three Bards című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.