Gáspárné Dávid Margit
| Gáspárné Dávid Margit | |
 | |
| Született | Davidovits Margit 1883. november 24. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1963. december 18. (80 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gáspárné Dávid Margit témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gáspárné Dávid Margit (született Davidovits) (Budapest, 1883. november 24.[2] – Budapest, 1963. december 18.) magyar írónő, műfordító, újságíró.
Élete
[szerkesztés]Davidovits Lipót törökkanizsai születésű posta számtiszt és Grünhut Otília (1856–1935)[3] lányaként született.
Már gyermekkorában kezdett írni. A Nőképző Egylet kebelében működő iskolában szerzett tanítónői képesítést. 1907-ben jelent meg első mesekönyve, a Huncut Böske kalandjai. Előbb a Képes Családi Lapok munkatársa lett. 1912-től a Budapesti Napló meserovatát, majd 1911 és 1914 között a Világ napilap Otthon című asszonyrovatát vezette. 1919-től a Pester Lloyd belső munkatársa volt, ekkortól főleg a német nyelvű sajtóban dolgozott, de magyarul is publikált továbbra is.
1919-ben az Andrássy úti Színházban bemutatott Bözsike című vígjátéka több mint 50 előadást ért meg. 1922-ben jelent meg A divat története című kétkötetes műve, a téma első magyar nyelvű feldolgozása. A Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesítette.
1940-ben áttért a római katolikus hitre.
Írt gyermekmeséket, ifjúsági műveket és regényeket, fordított vagy átdolgozott több neves külföldi mesegyűjteményt.
Rendkívül aktív volt a közéletben is. A Magyar Békeegyesület nőtagozatának titkára, a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének sajtóreferense volt. A Feministák Egyesületének és különböző kulturális szervezeteknek volt tevékeny tagja.
Férje Gáspár (Gutman) József (1870–1941 előtt) biztosítóintézeti hivatalnok volt, akihez 1907. június 25-én Budapesten, a Terézvárosban ment férjhez.[4]
Művei
[szerkesztés]- Huncut Böske kalandjai (mesekönyv, 1907)
- Liselotte (regény, 1917, 3. kiadás: 1918)
- Pesti dámák (regény, 1919)
- A divat története (1922, 2 kötet)
- Csöppike, a pajkos kisleány (írta: Clara Nast, fordításban megjelent: 1924)
- A huncut kölyök Pesten (1925)
- Csöppike kalandjai Párizsban (írta: Clara Nast, fordításban megjelent: 1926)
- Szerelmek városa (regény, 1926)
- Máglyahalál (regény, 1927)
- Örök lángok (1929)
- Mylord (1930)
- Lélekvásár (1932)
- Amerikai vőlegény (1932)
- Égő híd (1934)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1881/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
- ↑ Davidovits Lipótné halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 798/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 7447/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
Források
[szerkesztés]- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. 346–347. hasáb
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 308. o. Online elérés
- Révai nagy lexikona VIII. kötet (Földpálya–Grec). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1913.
