Gáspár János (vályogfalépítő mester)
| Gáspár János | |
| Született | 1974 (50 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gáspár János (?, 1974 – )[1] vályogfalépítő mester,[2] az ősi szakma egyik utolsó magyarországi képviselője.
Élete
[szerkesztés]Elbeszélése szerint 12 éves korában (azaz 1986 körül) költözött szüleivel modern téglaépítésű házba, amelyet kezdettől fogva nem szeretett (elsősorban a hőmérséklet kieegyenlítetlensége miatt). Inkább nagyszüleinek régi vályogházát tekintette mintának, és elhatározta, hogy felnőttként hasonlóban fog lakni.[2]
22 éves korában (azaz 1996 körül) telket vásárolt, hogy azon vályogházat építsen fel magának.[2] A vályogos építés az 1940/1950-es évekig elég elterjedt volt Magyarországon, de később fokozatosan kihaltak a technikát ismerők.[3] Hosszas keresgélés után, véletlenül akadt az akkor már idős vályogfalépítő mesterre,[2] a tápióbicskei[4] Marina Antalra[5] (kb. 1926–2010/13). Az akkor már visszavonult mester nagy nehezen belement, hogy elkészítse utolsó munkájaként Gáspár házát:[4]
- „Egy lóvásárban ismertem meg Tóni bácsit, akinek elpanaszoltam vályogház-építési problémáimat. Az öreg pedig elmesélte, hogy neki már az édesapja is falrakó volt, ő maga pedig 40 évig dolgozott a szakmában. Tóni bácsi akkor 70 éves volt, nagyon jó egészségnek örvendett és felajánlotta a segítségét. Régi falrakó brigádjának szintén hetven év körüli három tagjával megmutatták, hogyan kell vályoggal építkezni, én pedig minden mozdulatokat nagy figyelemmel kísértem. Belekóstolva a mesterségbe és tekintettel a nagy érdeklődésre, nyaranta sárfalakat építettünk. Szép lassan eltanultam a népi építészet csínját-bínját, aminek az öreg örült, hogy valaki továbbviszi a mesterséget.”[2]
Miután befejezték, az öreg Tóni bácsi fölajánlotta az ifjú Gáspár Jánosnak, hogy öt évig közösen vállaljanak munkát.[4]
Mestere már nem él, 2010-ben[5] vagy 2013-ban hunyt el.[2]
Gáspár János a Pest vármegyei Pándon él.[6]
Napjainkban a természetes és olcsó alapanyagokból való építkezés kérdésköre kiemeltté vált világszerte,[7] beleértve Magyarországot. Ez is hozzájárult – a kihalása miatt is – különleges szakma felértékelődéséhez. Egyes források egyenesen a vályogházak „reneszánszáról” beszélnek.[8]
Munkái
[szerkesztés]
Gáspár János több, mint 20 éve, 2000-től[9] gyakorolja szakmáját. Magyarországon jelenleg körülbelül 670 000,[7] más számítások szerint 700.000 hivatalosan nyilvántartott, de ennél jóval több[4] / 700–750 000[10] / 800 000-nél több[11] vályogház áll, ezekben 2021-ben 1 396 396 ember, azaz a lakásban élő magyarországi lakosság 14,4%-a lakott.[7] A jelentős számú épületmennyiség felújítása állapota és kora miatt ugyanakkor többnyire megkerülhetetlen,[10] 10-20%-uk valószínűleg már nem is megmenthető.[7] Gáspár ebből becslések szerint körülbelül 200 épületet[3] újított fel (más források szerint mintegy 170-et újított fel, 70-et épített)[4] az idők során, munkássága egyre ismertebb. Előszeretettel épít új vályogházakat is, olykor a megszokott formáktól eltérő, újító megoldásokkal.[12]
Hosszú időn keresztül úgy tűnt, hogy Magyarországon az összes vályogházat elbontják, legfeljebb a falumúzeumokban marad néhány emlékeztetőnek. Uralkodó felfogás volt, hogy a téglaház az igazi, a vályog, az csak sár, nem elég stabil. Az első tíz évben Gáspár János szinte csak hazánkba költöző német megrendelőknek dolgozott. A 2000-es években az 1956 után emigrált magyarok kezdtek itthon vályogházat vásárolni, az utóbbi időben pedig valóságos rajongótábora alakult a „műfajnak”, egyre többen akarnak hagyományos és egészséges anyagokból építkezni.[4]
Egyik legjelentősebb munkája egy igen régi, 200 éves vályogház felújítása volt 2016 körül.[13] A legrégebbi, általa felújított épület korát 220 évre tette.[4] 2018-ban a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Skanzen) ő újította fel azt a fecskefalú–boltíves tornácos vályogházat, amelyet még mestere, Marina Antal épített 1991-ben.[5] Nevezetes alkotása egy, Nagykanizsa közelében felépített vályog borászház.[10]
Elkészült munkáinak fényképeit saját Facebook oldalán teszi közzé.[5]
A 2010-es évektől helyszíni szemléket, tanácsadást is végez vályogházakkal kapcsolatban.[3] Gyakran nyilatkozik különböző sajtóorgánumoknak, televíziós beszélgetésekben is részt vesz.
Előszeretettel szervez szakmai napokat és 2008 körültől[4] nyári táborokat az érdeklődők számára.[14][15]
2017-ben Oszkón megrendezte a Regio Earth elnevezésű, 1. Közép-európai Vályogépítészeti Fesztivált.[10] Kiépítette barátaival a Környezettudatos Építők Szervezetét, amelynek vályoggal, faházzal, kemenceépítéssel, szalmabála házzal foglalkozó mesterek a tagjai. Az egyesület azt tervezi, hogy néhány éven belül szabályos képzést indít, formális keretet adva az utánpótlásképzésnek.[4]
Ars poeticája: „Hiszek abban, hogy ha az ember a természethez minél közelebbi életmódot él, és ez az otthonának az alapanyagaiban is megmutatkozik, akkor egy egészségesebb, hosszabb és kiteljesedettebb életet tud élni.”[12]
Hozzáteszi ugyanakkor, „a legnagyobb baj az, hogy kimaradt egy generáció a vályogépítő mesterek között, és ezért nekem is nagyon nehéz volt olyat találni, akitől megtanulhattam a mesterséget.”[7] 2021-ben legfeljebb 10 főre tette a magyarországi vályogfalépítő mesterek számát.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2015-ben 41 évesnek írták: [1], 2020-ban 46 évesnek: [2]
- ↑ a b c d e f Vaskor István: A vályogház és az egészséges, kiteljesedett élet találkozása (sokszinuvidek.24.hu, 2015. okt. 18.)
- ↑ a b c Vaskor István: Nagy és speciális szakértelmet kíván a vályogház felújítása (sokszinuvidek.24.hu, 2022. febr. 5.)
- ↑ a b c d e f g h i j Újratanulni eleink mesterségét (demokrata.hu, 2021. márc. 8.)
- ↑ a b c d Vaskor István: Tornácos ház őrzi a néhai vályogfalrakó mester emlékét Szentendrén (sokszinuvidek.24.hu, 2018. dec. 9.
- ↑ Vaskor István: Rakott sárfalból épült gyönyörű vályogház a Balaton-felvidéken (sokszinuvidek.24.hu, 2019. márc. 3.)
- ↑ a b c d e A kormány halálos ítéletet mondott a vályogházakra, de szakértők szerint inkább menteni kellene őket (444.hu, 2021. aug. 1.)
- ↑ Szalma György: Reneszánszát éli a vályogház – Az egyik legjobb vályogosmesterrel beszéltünk (novekedes.hu, 2023. márc. 26.)
- ↑ Vaskor István: Húsz éve űzi az ősi mesterséget a vályogházak mindentudója (sokszinuvidek.24.hu, 2020. márc. 15.)
- ↑ a b c d Vaskor István: Álomszép vályogház magasodik a zalai lankákon (sokszinuvidek.24.hu, 2017. nov. 11.)
- ↑ https://hang.hu/magyar-hang-plusz/800-ezer-haz-sorsa-pecsetelodik-meg-128523
- ↑ a b Vaskor István: Íves formák és sár alapú bútorok teszik egyedivé ezt a vályogházat (sokszinuvidek.24.hu, 2017. jan. 29.)
- ↑ Vaskor István: Megmentették a 200 éves vályogházat (sokszinuvidek.24.hu, 2016. máj. 21.)
- ↑ Megmutatják a világnak, hogyan készül rakott sárfalból élhető otthon (sokszinuvidek.24.hu, 2023. júl. 26.)
- ↑ Kertünk-Portánk. Táborozók építenek rakott sárfalból vályogházat (sokszinuvidek.24.hu, 2023. jún. 11.)
Egyéb hivatkozások
[szerkesztés]- Télen fűt, nyáron hűt: reneszánszát éli a döngölt agyagpadló (sokszinuvidek.24.hu, 2021. dec. 11.)
- Vaskor István: Így készül ősi technikával a vályogfal (sokszinuvidek.24.hu, 2020. júl. 6.)
- Vaskor István: Vályogban a természet, vályogban az egészség (sokszinuvidek.24.hu, 2020. máj. 10.)
- Bontásra ítélt vályogból csodás otthon: háromszorosára nőtt a Fejér megyei ház értéke (penzcentrum.hu, 2023. jún. 14.)
- Tar Hajnalka: Agyagba döngölt szeretet (magyarnemzet.hu, 2022. nov. 27.)