Gáspár Gyula
| Gáspár Gyula | |
| Született | Gáspár Gyula Sándor 1916. december 13.[1] Szeged |
| Elhunyt | 1980. május 17. (63 évesen) Miskolc |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1941) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gáspár Gyula (Szeged, 1916. december 13. – Miskolc, 1980. május 17.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudományok kandidátusa (1970).
Életpályája[szerkesztés]
Gáspár Gyula Sándor főgimnáziumi tanár és Benedek Margit Piroska fiaként született. Mezőtúron érettségizett 1936-ban, majd a debreceni Tisza István Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett 1941-ben. 1938 és 1940 között a debreceni egyetemen gyakornok, majd 1941 és 1944 között a kolozsvári egyetem matematikai tanszékén tanársegéd és egyidejűleg az egyetem gyakorló gimnáziumának tanára. 1945–1947 között tanár a Mátyásföldi Gimnáziumban. 1947–1949-ben ismét Kolozsváron dolgozott, a Bolyai Tudományegyetem függvénytan tanszékének vezetője és az algebra nyilvános rendkívüli tanára. 1949–1950-ben ismét középiskolai tanár Újpesten, egyúttal a Fővárosi Tanács általános tanulmányi felügyelője. 1951-ben került a miskolci egyetemre (akkor Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, 1956-tól Nehézipari Műszaki Egyetem) a Gépészmérnöki Kar matematika tanszékére, ahol intézeti tanár (1951–1952), egyetemi docens (1952–1964), majd egyetemi tanár (1964–1974). 1955-től tanszékvezető volt, Borbély Samut váltva ebben a tisztségben. 1957 és 1966 között az egyetem rektorhelyettese volt. 1962-től az Országos Bridzs Egyesület elnöke.
Munkássága[szerkesztés]
Csoportelmélettel foglalkozott, azon belül a végtelen permutációcsoportok általánosításával, illetve mátrix- és determinánselméleti kérdésekkel. Jelentősek eredményei a függvény-egyenletrendszerek segítségével történő determináns általánosításainak ún. axiomatikus jellemzése terén. Több tankönyvet és egyetemi jegyzetet írt és szerkesztett. Miskolci egyetemi történeti dolgozatot is közölt.
Könyvei[szerkesztés]
- Általánosított végtelen permutációk végtelen sorozata, 1944.
- Az analízis alapjai, 1952.
- Bevezetés a mátrixszámításba, 1959.
- A matematikai alapok a műszaki felsőoktatás kezdeti időszakában, 1976.
- Adalékok a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem történetéhez, 1980.
A Tankönyvkiadónál Gáspár Gyula szerkesztésében jelentek meg:
- Műszaki matematika I. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Huszthy László), 1968.
- Műszaki matematika II. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Szarka Zoltán), 1968.
- Műszaki matematika III. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Szarka Zoltán), 1977.
- Műszaki matematika IV. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Salánki József), 1969.
- Műszaki matematika V. Valószínűségszámítás. (Vincze Endre), 1972.
- Műszaki matematika VI. Komplex függvénytan (Gáspár Gyula, Szarka Zoltán), 1969.
- Műszaki matematika VII. Matematikai programozás (Hosszú Miklós), 1969.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Szocialista Munkáért (1961)
- Munka Érdemrend (arany, 1966).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 10.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Névpont
- Szarka Zoltán: A Miskolci Egyetem Matematikai Intézetének rövid története
További információk[szerkesztés]
- Maurer I. Gyula: Az erdélyi magyar matematikai élet vázlatos története 1945-ig, Magiszter, 2004. 11. szám.
