Gyenes Izsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyenes Izsó
Életrajzi adatok
Született 1874. július 8.
Szepsi
Elhunyt 1961. augusztus 27. (87 évesen)
Budapest
Gyermekei
Pályafutás
Hangszer hegedű
Tevékenység zenész, tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenes Izsó témájú médiaállományokat.

Gyenes Izsó, 1903-ig Guttmann Izidor[1] (Szepsi, 1874. július 8.Budapest, 1961. augusztus 27.) hegedűművész, tanár.

Élete[szerkesztés]

Guttmann József és Biener Johanna fia.[2] Már gyermekkorától zenélt, 12 évesen katonai és színházi zenekarok tagja volt. Zenei tanulmányait a Magyar Zeneiskolában fejezte be 1903-ban, ahol Faludy Károly és Vavrinecz Mór volt a mestere. 1901-ben megalakította az Országos Magyar Zeneszövetséget.

Hegedűművészként 1903-ban Kaposváron telepedett le, ahol vonósnégyest, zenekart alakított, és zeneiskolát hozott létre (ennek 1907-től 1920-ig igazgatója volt). Ő vezette a zeneoktatást mind a Kaposvári Zenekedvelők Egyesületében, mind a főgimnáziumban, 1918-ban pedig a Fő utcában megalapította Harmónia nevű zenemű- és hangszerüzletét, amely hamarosan a város hangversenyéletének központjává vált. 1920-ban hangverseny- és operaszervező céget alapított, amelynek élén nyolc évig szervezte a város és a megye zenei életét. Az ő meghívására érkezett Kaposvárra Dohnányi Ernő, és ő rendezte az első operaelőadást is a városban, A sevillai borbélyt. Koncertmestere volt a helyi szimfonikus zenekarnak, és 1927-ben, amikor megalakult a Kaposvári Egyesült Iparosok Társaskörének zenekara, ennek is karnagyává választották.[3]

1928-tól Győrött, Budapesten és Balassagyarmaton tanított, fontos feladatának tekintette a siket és egyéb problémákkal küzdő gyerekek zenei nevelését.

Emlékezete[szerkesztés]

Fiai Gyenes János (Juan Gyenes) fotóművész és Reményi Gyenes István író. Madridban élt fotóművész fia (Juan) az emlékére, fiatal spanyol hegedűművészek számára alapította a Premio Isidoro Gyenes-díjat.

1992. március 15-én Kaposváron, Gyenes Izsó Ezredév utcai házának falán emléktáblát avattak emlékére.[3][4]

Főbb művei[szerkesztés]

  • A játékos zeneoktatás. Bevezetés a ritmikába. Győr, 1932.
  • Játékos zeneoktatás. Gyenes-féle hangszeres hangszeres zeneelméleti tábla dalgyűjteménye. Győr, 1932.
  • A ritmusóvoda. Budapest, 1939.
  • A ritmizálás iskolája. Budapest, 1942.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 95512/1903. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 762. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 15. oldal 24. sor
  2. Holocaust Survivors and Victims Database
  3. a b Nagy Zoltán. „Hogy Kaposvárott oskolák álléttassanak...” – Fejezetek a város három évszázados neveléstörténetéből (1715–2015), 54. oldal. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2016). ISBN 978-615-80091-8-8 
  4. Balogh János: Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények

Források[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap