Gustav Karl Wilhelm Hermann Karsten
| Gustav Karl Wilhelm Hermann Karsten | |
 | |
| Hermann Karsten 1894-ben | |
| Született | 1817. november 6.[1][2][3] Stralsund[4] |
| Elhunyt | 1908. július 10. (90 évesen)[1][2] Sopot[5] |
| Állampolgársága | porosz |
| Szülei | Dorette Cierow Christian Karsten |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav Karl Wilhelm Hermann Karsten témájú médiaállományokat. | |
Gustav Karl Wilhelm Hermann Karsten (Stralsund, 1817. november 6. – Zoppot, 1908. július 10.) német botanikus, geológus és utazó. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „H.Karst.”.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Berlinben magántanárrá habilitáltatta magát, aztán (1843-1847 és 1848-1856 között) utazott Venezuelában, Új-Granadában és Ecuadorban; ezen utazása eredményeit irodalmilag is feldolgozta és azután Berlinben a botanika tanára lett. 1868-ban ugyanilyen minőségben Bécsbe hívták meg; 1872-ben nyugalomba vonult és ezt követően Svájcban élt.
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A trópusi vegetáció anatómiai vizsgálatából levezette valamennyi növénynek alapul szolgáló szerkezeti egyesítettségét, s arra az eredményre jutott, hogy a sejt nedvében levő oldott anyagoknak nem a kémiai rokonság ereje, hanem a sejtfalban történő kémiai és fizikai működés hozza létre a szerves vegyületeket. A ragály sejtjei ő szerinte sem nem moszat, sem nem gomba, hanem normális sejteknek patologikus fejlődésfoka.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Das Geschlechtsleben der Pflanzen und die Parthenogenesis (Berlin, 1860)
- Histologische Untersuchungen (Berlin, 1862)
- Entwickelungs-erscheinungen der organischen Zelle (Lipcse, 1863)
- Chemismus der Pflanzenzelle (Bécs, 1869)
- Zur Geschichte der Botanik (Berlin, 1870)
- Fäulnis und Ansteckung (Schaffhausen, 1872)
- Studien zur Urgeschichte des Menschen in einer Höhle des Schaffhauser Jura (Zürich, 1874)
- Deutsche Flora, pharmazeutisch-medizinische Botanik (Berlin, 1883)
- Flora Columbiae (Berlin, 1858-69, 2 kötet)
- Gesammelte Beiträge zur Anatomie und Physiologie der Pflanzen (Berlin, I. 1865, II. 1890)
- Parthenogenesis und Generationswechsel (Berlin, 1888)
- Géologie de la Colombie (Berlin, 1886)
Szerkesztette a Botanischen Untersuchungen aus dem Physiologischen Laboratorium der Landwirtschaftlichen Lehranstalt in Berlin című füzeteket (Berlin, 1865-67, 6 füzet).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
- ↑ Constant von Wurzbach (1856). "Karsten, Hermann Gustav". Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich (német nyelven). 28. Bécs: 357.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
