Guernica (festmény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guernica (Guernica)
MűvészPablo Picasso (1937)
Típus olaj, vászon
Műfaj történelmi festmény
Mozgalom
Magasság349 cm
Szélesség776 cm
Múzeum Museo Reina Sofia
Gyűjtemény Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofía
Település Madrid
Anyag
A Wikimédia Commons tartalmaz Guernica témájú médiaállományokat.

A Guernica Pablo Picasso egyik festménye. A spanyol polgárháborúban 1937. április 26-án, a német és olasz harci repülőgépek által bombázott, Spanyolországban, Baszkföldön található Guernica település elleni támadásra válaszul készítette a művész. A spanyol republikánus párt bízta meg Pablo Picassót a freskó elkészítésével, amely az 1937-ben Párizsban megrendezett Világkiállításon Spanyolországot képviselte.

A Guernica bemutatja a háború borzalmait, valamint azt, hogy az áldozatok többnyire részben, vagy egészben ártatlan civilek. E mű általánosságban véve a háborúellenesség szimbólumává vált, mivel örök érvényűen örökíti meg a háború borzalmait, valamint a béke iránti vágy egyfajta megtestesülése. A festményt világszerte bemutatták rengeteg múzeumban, aminek köszönhetően széles körökben ismertté vált. E körút során kapott nemzetközi visszhangot a spanyol polgárháború.

A festmény[szerkesztés]

A Guernica szürke, fekete és fehér színeket tartalmazó freskószerű olajfestmény. Magassága 3,5 méter, míg szélessége 7,8 méter. A festményt ma a madridi Museo Reina Sofia múzeumban lehet megtekinteni. Picasso célja a festmény elkészítésével az volt, hogy felhívja a világ figyelmét a spanyol polgárháború idején Franco tábornokot támogató németek és olaszok által lebombázott spanyol település, Guernica végzetére. Picasso a festményt 1937 júniusának közepére fejezte be. Picasso e freskó méretű festményt legelőször a párizsi Világkiállításon mutatta be 1937-ben, majd ezek után több másik helyszínen is kiállításra került a mű. A san franciscói Művészetek Múzeuma tette először a nagy nyilvánosság számára is látogathatóvá a mű kiállítását ahová ingyenesen lehetett bejutni. A tárlat augusztus 27. és szeptember 19. közt volt látogatható. Ezután a New York-i Modern Művészetek Múzeuma állította ki 1939 november 15. és 1940. január 7. közt, amely tárlat címe: Picasso 40 évnyi művészete. A kiállítást Alfred H. Barr (1902-1981) szervezte meg a chicagói Művészeti Intézettel karöltve. A kiállításon a művész 344 műve volt látható, valamint a Guernica című festmény és a róla készült tanulmányok is. A Guernica szenvedő embereket és állatokat, valamint az erőszak és a káosz által lerombolódó épületeket mutatja be. Nagyvonalakban a kép jelenete egy szobában játszódik, ahol egy széles szemű bika áll egy gyermekét gyászoló édesanya felett, akit a karjaiban tart. A kép közepén egy ló haláltusáját láthatjuk, miután egy lándzsa, vagy dárda keresztülhatolt a testén. A ló tátongó sérülése áll a kép középpontjában. két rejtett kép is felbukkan a ló mellett a Guernica című képen: Egy emberi koponya, amely a ló hátán fekszik, illetve egy bika tűnik fel a kép alsó részén, amint felökleli a lovat. A bika farka egy lángoló képet formáz, ahonnan füst buggyan elő, amely úgy tűnik elő, mintha egy ablak volna, ahogyan a festő szürke színnel körbevette ezt. A ló alatt egy halott, szemmel láthatóan megcsonkított katona holtteste hever; akinek kiszakadt karjában egy törött kard található, ott, ahol a virágok nőnek. A katona kinyitott tenyerében egy stigma található, amely Jézus Krisztus mártírhalálára való utalás. Egy villanykörte világít meg egy ördögien gonosz szempárt a szenvedő ló felett. Picasso ezzel a villanykörtével az ennek spanyolhonban elterjedt elnevezésén keresztül (bombilla), mintegy szimbolikusan utalt a pusztító harcieszközökre, amelyek veszélyt jelentenek a társadalom egészére. A lótól jobbra fent egy megrémült asszony alakja bukkan fel, aki mindezen jelenetnek a szemtanúja, aki úgy néz ki, mintha valahogy bekerülne, bejutna a szobába, ahol mindez történik. Kezében egy tűzzel világító világítótestet tart. A tűz fénye viszonylag közel került a pusztítást szimbolizáló villanykörtéhez, mintegy felcsillantva a remény halvány fénysugarát e szörnyűségek közepette. Szintén jobb oldalról egy a villanykörte fénye által elvakított női alak néz egyenesen a villanykörte fényforrásába. Tőrök vágják le a bika, a gyászoló asszony és a ló nyelvét. Egy polcon feltűnik egy - feltehetően - galamb is, amely a pánikba esett bika felett található. A kép jobb szélén egy alak látszik, akit a lángnyelvek fenyegetnek oldalról és fentről. Egy sötét fal és egy nyitott ajtó jelképezi a jobb sorsot.

A mű magyarázatai, értelmezései[szerkesztés]

A mű értelmezései sok esetben egymásnak szöges ellentétei. Ez többek közt a festmény két legjelentősebb alakjára, a lóra és a bikára is igaz. Patricia Failing művészettörténész véleménye szerint a ló és a bika azért kapott ekkora hangsúlyt, mivel mindkét állat jelentős szerepet tölt be a spanyol kultúrában. Picasso bizonyára azért használta e két jelképet, hogy az idők során többféle szerepekben tűnhessenek fel. Éppen ezért a ló és a bika értelmezése és magyarázatai rendkívül eltérőek.

Mikor a nyomásnak engedve Picasso választ adott e kérdéskörre, azt felelte: „A bika, az bika és a ló, az pedig ló....Ha jelentéssel akarják felruházni festményeim bizonyos elemeit, hát tegyék, de az nem biztos, hogy az a jelentés lesz, amire én gondoltam. Azok az ötletek és következtetések, amelyeket önök ezáltal kapnak, ösztönösek és tudattalanok. Én azért festek, hogy festhessek. Én a dolgokat úgy festem meg, ahogyan azok vannak.”

A „Franco álma és hazugsága” egy elbeszélő vázlatsorozat, amelyet a művész szintén a világkiállításra festett, amelyen a tábornokot szörnyként festi le, aki előbb felfalja saját lovát, majd később egy bikával harcol. A művész e sorozatot még a Guernica városát ért támadás előtt kezdte el készíteni, melyet később még négy másik táblával egészített ki; ezek azok, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a Guernica című festménnyel.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Guernica (painting) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.