Groó Béla
| Groó Béla | |
| Született | 1878. június 3. Rimaszombat |
| Elhunyt | 1962. január 12. (83 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Groó Vilmos |
| Foglalkozása | orvos |
| Sírhelye | Óbudai temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Groó Béla, Groó Béla Vilmos (Rimaszombat, 1878. június 3. – Budapest, 1962. január 12.)[1] orvos, balneológus, a Margitszigeti Gyógyfürdő és Szanatórium igazgató-főorvosa.
Élete[szerkesztés]
Apja Groó Vilmos (1843-1906) tanár, pedagógiai író, magyar királyi tanfelügyelő, anyja Fábry Gizella.
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen tanult. Orvostanhallgatóként az alapításkor a Budapesti Egyetemi Athletikai Club titkára lett.[2] 1906-ban egyetemi tanársegéd. 1909 telén Crikvenicán a Therapia Palota hoteljének főorvosa.[3] 1909-1925 között Iglófüred főorvosa volt.[4]
A Magyarországi Kárpát-egyesület központi választmányának tagja, és 1913-tól az ótátrafüredi helyi választmány képviselője.[5] A Magyar Orvosszövetség fürdőszakosztályának tagja volt. 1937-ben a Szanatóriumok Világszövetségének elnöke volt.[6] 1936-ban alapító elnöke,[7] 1939-ben pedig alelnöke volt a Szanatóriumok és Magángyógyintézetek Szövetségeinek Nemzetközi Uniójának.[8] 1939-ben a Rimaszombati Öregdiákszövetség elnökévé választották.[9]
Levelezést folytatott többek között Pekár Mihállyal.
Elhunyt 1962. január 12-én agyszövetlágyulás, agyi érelmeszesedés következtében, örök nyugalomra helyezték 1962. január 16-án az óbudai temetőben az evangélikus egyház szertartása szerint. Felesége Szabó Irén Jolán volt, akivel 1950-ben kötött házasságot Budapesten, az Erzsébetvárosban.
Elismerései[szerkesztés]
- 1942 A magyar királyi egészségügy főtanácsosa cím[10]
- 1954 Budapesti Orvostudományi Egyetem jubileumi díszoklevél[11]
Művei[szerkesztés]
- 1947 A világ legnagyobb fürdővárosa. Budapest – a székesfőváros történeti, művészeti és társadalmi képes folyóirata 3/8, 278-281.
- 1947 A budai hévvizektől Budapest fürdővárosig. Budapest (tsz. Lestyán Sándor – Török István)
- A magyar fürdők; Idegenvezetői Tanfolyam, Bp., 1948 (Az Idegenvezetői Tanfolyam jegyzetei, 1948 VI. Az idegenforgalom. Magatartás az idegenekkel)
- Budapest, a gyógyvizek városa
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 20/1962. folyószáma alatt.
- ↑ Országos Hírlap 1898. november 6; elteonline.hu
- ↑ Míľniky histórie mesta Spišská Nová Ves. 43.
- ↑ Fodor Antal 1921: Zipserföldön. Igló, 29.
- ↑ A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka. [2015. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 15.)
- ↑ MTI Napi Hírek 1937. április 23.
- ↑ Magyar Országos Tudósító XVIII/215 1936. szeptember 21.
- ↑ MTI Napi Hírek 1939. február 7.
- ↑ MTI Napi Hírek 1939. május 18; június 16.
- ↑ MTI Napi Hírek 1942. december 17.
- ↑ Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések 1954. november 10.
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gyászjelentése Archiválva 2016. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940