Grebenvár
| Grebenvár | |
| Grebengrad | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Madžarevo |
| Tszf. magasság | 502 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 18. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Védettség | műemlék (jegyzékszám:Z-3440) [1] |
| Elhelyezkedése | |
 Grebenvár
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 16° 16′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 16° 16′ 59″ | |
Grebenvár (horvátul: Grebengrad), várrom Horvátországban, a Novi Marofhoz tartozó Madžarevo falu határában.
Fekvése[szerkesztés]
Madžarevo falutól 2 kilométerre északnyugatra, az Ivánscsica keleti szélének peremén, egy Veliki Ljubenjaknak nevezett hegycsúcs alatt, egy 502 méteres fennsíkon találhatók.
Története[szerkesztés]
Grebenvárat már II. András magyar király 1209 kiadott oklevelében "castrum Greben" alakban említik, mint Gardunnak (Gárdonynak) a Grebeni család ősének a fennhatósága alatti várat. Az oklevél eredetisége azonban vitatott. A várat az az 1277-ben keltezett csereszerződés is megemlíti, mely szerint Gárdony fiai elcserélik egyes birtokaikat egy bizonyos Branić fiainak birtokaival. A Grebeniek egészen 1360-ig voltak a vár és uradalmának birtokosai, amikor I. Lajos király hűtlenség miatt elette tőlük. Ezután királyi birtok volt, majd a Zagorjéval együtt 1445-től a Cillei grófoké lett. A család kihalása után Hunyadi Mátyás más birtokokkal együtt Vitovec János horvát bánnak adta, de utódai hűtlenség miatt elveszítették és Corvin János birtoka lett. Közben a Grebeniek leszármazottai többször próbálták per útján őseik birtokát visszaszerezni, de ez csak időlegesen sikerült. Miután a Grebeniek utolsó leszármazottja Grebeni Hermanfi László (fl. 1430-1490) a Magyar Királyság alnádora 1486 és 1490 között örökbe fogadta vejét Batthyány Boldizsárt, 1491-től a Batthyányak lettek Greben uradalmának törvényes birtokosai. A család 1645-ig volt Grebenvár ura, ekkor Batthyány Erzsébet házassága révén Erdődy György birtoka lett. A várban 1710-ben tűzvész tört ki, mely után tulajdonosai elhagyták és a Novi Marof mellett felépített új kastélyukba költöztek, a vár pedig sorsára hagyva romlásnak indult.
A vár mai állapota[szerkesztés]
Méreteit tekintve Grebenvár egyike Horvátország legnagyobb várainak. A vár egy fennsíkon fekszik, amelyet egy mély árok választ el a közeli magaslattól. A várat négy, eltérő szintmagasságon építették fel. A vár legmagasabb pontján egy lakótorony állt. A lakótorony mellett álló falak, egy szabálytalan háromszög formájú területet kerítenek. Itt egy emeletes lakóépület állt, mely alá volt pincézve. A vár központi részét a belsővár falai veszik körül. A lakótoronytól délkeletre, a belsővár délkeleti falába illeszkedő négyszögletes torony található, ebben alakították ki a várkápolnát. Az egyhajós kápolna boltozatát konzolok tartották, melyek féloszlopokon nyugodtak. A belsővár északkeleti oldalán, egy szabálytalan háromszög alakú elővár volt, melynek keleti sarkában félköríves torony, északi sarkában pedig a várkapu található. A belsővárat délnyugatról két másik falgyűrű is oltalmazta. Az első falgyűrű közvetlenül a belsővár falának támaszkodik. A közel téglalap alakú várrész maradványai, a várhegy délnyugati fennsíkját foglalják el. Ennek a területnek az északnyugati sarkában, egy mára félig leomlott, 7 méteres magasságban álló hengeres torony maradványai láthatók. A második fagyűrű, közvetlenül ennek a hengeres toronynak, valamint az első falgyűrű nyugati oldalának támaszkodik. Ennek maradványai egy hosszúkás, szabálytalan trapéz alakú, lekerekített sarkú területet fognak közre.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Branko Nadilo: Várromok az Ivánscsica-hegység délkeleti lejtőin (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 2. számából fordította: Szatanek József)
- Greben a Varak.hu oldalán
- Lako.com.hr: Grebengrad (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A grebeni uradalom – Darko Antolković blogja (horvátul)
- Grebenvár – Darko Antolković blogja (horvátul)