Gottfried Semper

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gottfried Semper

Gottfried Semper (Hamburg, 1803. november 29.Róma, 1879. május 15.) német építész.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gottfried Emanuel Semper és Johann Marie Paap gyermekeként született egy hamburgi bérház hátsó udvarán a Neuen Wall 164 (ma 80–84) szám alatt. 1806-ban családja Altonába költözött. Tanulmányait 1830-ban Gau alatt Párizsban végezte. Olasz- és görögországi utazásai után 1834-ben tanár lett a drezdai építészeti akadémián. 1835. szeptember 1-jén nőül vette Bertha Thimmiget, akitől 1836 és 1848 között összesen hat gyermeke született. 1849-ben a forradalomban való részvétel miatt Párizsba, onnét Londonba menekült. 1853-ban tanár volt a zürichi technikán, 1871-ben Bécsbe hívták. Utolsó éveit Itáliában töltötte; Rómában helyezték örök nyugalomra.

Építményei között kiemelendők: a drezdai udvari színház (1837-41); a zürichi műegyetem (1860-62); a bécsi Hofburg és a két udvari múzeum kiépítése (1871). 1892-ben Drezdában szobrot emeltek neki.

Irodalmi munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bemalte Architektur und Plastik bei den Alten (Altona, 1834);
  • Die vier Elemente der Baukunst (Braunschweig, 1851);
  • Der Styl in den technischen und tektonischen Künsten (klasszikai, esztetikai főműve, Frankfurt, 1860-63, 2 kötet, 2. kiadás Stuttgart, 1878);
  • Die Anwendung der Farben in der Architektur und Plastik (1 füzet, Drezda, 1836);
  • Über Polychromie und ihren Ursprung (Braunschweig, 1851);
  • Kleine Schriften (kiadták fiai Manfréd és Hans, Berlin, 1884);
  • Bauten, Entwürfe und Skizzen (kiadta fia Manfréd, Lipcse, 1881).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]