Gomolyfelhő

Cumulus humilis, lapos gomolyfelhő

Cumulus mediocris

Cumulus congestus

A gomolyfelhő (latinul cumulus, magyarosan átírva is használják: kumulusz, nemzetközi jele: Cu)– a leggyakoribb felhőformák egyike. Az Antarktisz kivételével világszerte előfordul. Felfelé áramló légmozgás, konvekció hozza létre, 600-3000 méter közötti magasságban. Általában a nyári félévben alakul ki, instabil légkörben hamar feltornyosodik, ha eléri a tornyos gomolyfelhő fázist záport, hózáport, graupelt, nyáron esetleg jégesőt adhat. Továbbfejlődve eléri a zivatarfelhő (cumulonimbus) fázist, mikor heves záport, villámlást, jégesőt, szélrohamot hozhat.

A gomolyfelhő tartalmaz túlhűlt vizet, esőcseppeket, jégkristályokat, télen hókristályokat és hópelyheket. Teteje vakítóan fehér, míg alapja sötét és vízszintes.

Változatai

• Cumulus humilis – gyenge feláramlások hozzák létre, az egyes gomolyfelhők laposabb formát öltenek, esőt nem hoznak.
• Cumulus mediocris – erősebb konvekció eredménye, a felhők szélessége és magassága közel azonos; már előfordulhatnak belőle záporok.
• Cumulus congestus – a gomolyfelhők képződésének következő fázisa. Egészen 4500-6000 méter magasságig felnyúlhat ez a légköri jelenség. Erős, hosszabban tartó záporokat – vagy hózáporokat – okozhat. A felhőkön belül erős a turbulencia, ami az utasszállító repülőgépeken is érzékelhető, de komoly biztonsági kockázatot nem jelent.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gomolyfelhő témájú médiaállományokat.

• A Nature Company Guide, Weather – 1996, US Weldon Owen Inc.