Cumulonimbus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üllős zivatarfelhő (Cumulonimbus incus)
Zivatarfelhő alja
Zivatarfelhő
Az elektromos töltés eloszlása egy zivatarfelhőben

A zivatarfelhő (Cumulonimbus, nemzetközi jele: Cb) függőleges felépítésű, sűrű felhő, melyből jelentős mennyiségű csapadék: zivatar, jégeső eshet. Magassága elérheti a 12, kivételes esetben a 18 kilométert is, azaz felnyúlhat a sztratoszférába. Belsejében a függőleges áramlatok sebessége elérheti az óránkénti 100 kilométeres sebességet is. Alsóbb részein a légnedvességből kicsapódott vízcseppekből áll, de az igazán magas zivatarfelhők fölső részén ez megfagy, és jégszemcsék keletkeznek, ezek, ha csökken a föláramlás, csapadékként jégesőt, vagy ha esés közben megolvadnak, esőt hoznak létre. A zivatarfelhő elsősorban nyáron jön létre, helyi jelenségként a gomolyfelhők további növekedésével, de létrejöhet hidegfrontok előtt is (ritkán, amikor a markáns hidegfront enyhe időjárásra következik, télen is). A zivatarfelhő létrejöttét elősegíti:

  • A nagy mennyiségű légnedvesség
  • Meleg, instabil levegő
  • Energiaforrás, mely a nedves, meleg levegőt gyors feláramlásra készteti.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cumulonimbus témájú médiaállományokat.