Glenn Brown
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Glenn Brown | |
Született | 1966 (58 éves)[1][2][3][4][5] Hexham |
Állampolgársága | brit[5] |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Norwich University of the Arts |
Kitüntetései | a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka |
A Wikimédia Commons tartalmaz Glenn Brown témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Glenn Brown (Hexham, 1966–) angol festő, akit Turner-díjra jelöltek 2000-ben. A kilencvenes évek elején a művészeti életbe berobbant Young British Artists (yBa) fiatal brit művészgeneráció tagja, munkái a nemzetközi műkereskedelem legkeresettebb alkotásai közé tartoznak.[6] Jelenleg is Londonban él és dolgozik.
Életpályája
[szerkesztés]Stílusa
[szerkesztés]Glenn Brown művészete, ikonográfiája mélyen gyökerezik a történelemben. Alkotásaiban újra és újra utalásokat tesz régi vagy modern, ismert vagy ismeretlen mesterekre – idézi vagy kigúnyolja őket. Brown megkérdőjelezi a szerzői művek eredetiségének követelményét és gyakran másol klasszikus képeket, így pl. Fragonard, Rembrandt vagy Dali képeit. A Dali alapítvány az 1990-es években be is perelte Glenn Brownt.
Brown festményeinek felszíne egyöntetűen sima. Jellemző a tipikus trompe l’oeil illúzió (ejtsd tromplöj), szó szerinti jelentése: a szemet becsapó) viharosság, mely egy festői alkalmazás. Korokat, stílusokat, műfajokat, előadásmódokat kever munkáiban.
Viták művei körül
[szerkesztés]Volt néhány jogvitája a 2000-es Turner-díj kiállításon, ahol az egyik képét az 1973-as Tony Roberts sci-fi illusztrációhoz, a Double Star-hoz hasonlították. A festő egyszerűen csak más technikát, szórópisztolyt használt. A művészettörténeti kánonjába már régen befogadott műveket újított fel a mai, inkább a populáris kultúrából ismert módszerrel. Elhagyta az eredeti műveket hitelesítő festői kézjegyet, sterilizálta az előadásmódot, a képeknél lemondott az érzéki anyagkezelésről. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a hatalmas vászon az egyik legcsodáltabb mű volt a Turner kiállításon, a Londonban levő Tate Galériában. [forrás?]
Kiállításai
[szerkesztés]- Számos kiállítása volt Európában és az Egyesült Államokban.
- Magyarországon 2010. február 6. és április 11. között volt kiállítása a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.
Műveiből
[szerkesztés]- Ariane 5 (1997, olaj, vászon, táblára kasírozva, 91 x 72 cm)
- Böcklin sírja (Böcklni's Tomb) (Chriss Foss 1981-es "Floating Cities"" - Lebegő városok című művének másolata, 1998, olaj, vászon, 221 x 330 cm)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ Glenn Brown (angol nyelven)
- ↑ Glenn Brown (angol nyelven)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Három dimenziós képek - Glenn Brown kiállítása (magyar nyelven). hvg.hu, 2010. február 20. (Hozzáférés: 2014. február 5.)
Források
[szerkesztés]- A Ludwig Múzeum kiállítási ismertetője (magyar nyelven). Ludwig Múzeum. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Winkler Nóra: Ez a kisfiú már értelemszerűen halott, de most mégis itt kering velünk... (magyar nyelven). Artmagazin. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)
- Valuska László: A nagy maszturbátortól Dalíig és Picassóig (magyar nyelven). index.hu, 2010. február 20. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)
- Hajdu István: Kiállítás - Handmade nihilizmus - Glenn Brown (magyar nyelven). Magyar Narancs, 2010. április 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)
- Három dimenziós képek - Glenn Brown kiállítása (magyar nyelven). hvg.hu, 2010. február 20. (Hozzáférés: 2014. február 5.)
- Újraértelmezett eredetiség - Glenn Brown (magyar nyelven). est.hu. (Hozzáférés: 2014. szeptember 18.)