Gillis van Coninxloo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gillis van Coninxloo
Portrait of Gillis van Coninxloo (II). by Andries Jacobsz. Stock.jpg
Született
1544. február 3.
Antwerpen
Elhunyt
1607. január 4. (62 évesen)
Amszterdam
Állampolgársága holland
Foglalkozása festőművész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gillis van Coninxloo témájú médiaállományokat.
Tájkép (előtérben a szentek, a víz és az erdő, fent a hegyen a beért búzatábla)

Gillis van Coninxloo (Antwerpen, 1544. január 24.Amszterdam, 1607. január 4.[1]) flamand tájképfestő.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Atyja is művész volt, Jan II. van Coninxloo, anyja Elizabeth Hasaert. Mesterei voltak Lenaert Kroes und Gillis Mostaert. Coninxloo Franciaországba, majd Itáliába utazott tanulmányútra, s ismét visszatért Antwerpenbe, itt élt és alkotott. 1570-ben belépett a Szent Lukács festő céhbe, s ugyanekkor megnősült, házasságából három gyermek született. 1586-ban Antwerpent ostromolták a spanyolok, ekkor Zeeland lett tartózkodási helye. Egyik vezető embere lett a festők Frankenthal csoportjának, jeles festők tartoztak ide, köztük Anton Mirou, Pieter Schoubroeck, Henrick Gijsmans, Hendrick van der Borcht. 1595-ben Amszterdamban telepedett meg, mint köztiszteletben álló művész. Legkorábbi aláírt és datált műve 1588-ból való, címe: Midas ítélete. Tájainak előterét legtöbbször a bibliából és a mitológiából ismert személyekkel és jelenetekkel népesítette be.

Képeit remek természetmegfigyelés jellemezi. A flamand tájakat, erdőket és a megművelt földeket is kiválóan ábrázolja, emelte képei színvonalát az is, hogy birtokában volt a perspektíva megjelenítésének. Jeles tanítványai voltak, köztük Denijs van Alsloot, Hendrick Avercamp. A németalföldiek Vasarija, Karel van Mander szerint az Ifj. Pieter Brueghel is tanult Van Coninxloo antwerpeni stúdiójában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Temetésének napja.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gillis van Coninxloo című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.