Gettysburgi Nemzeti Temető
| Gettysburgi Nemzeti Temető (Gettysburg National Cemetery) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Település | Gettysburg |
| Létrejötte | 1863-1864 |
| Híres halottak | |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Gettysburgi Nemzeti Temető
Pozíció Pennsylvania térképén
| |
 é. sz. 39° 49′ 13″, ny. h. 77° 13′ 53″39.820278°N 77.231389°WKoordináták: é. sz. 39° 49′ 13″, ny. h. 77° 13′ 53″39.820278°N 77.231389°W | |
| Gettysburgi Nemzeti Temető weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gettysburgi Nemzeti Temető témájú médiaállományokat. | |
A Gettysburgi Nemzeti Temető (Gettysburg National Cemetery) amerikai polgárháborús sírkert, amelybe 3500, a gettysburgi csatában elesett északi katonát temettek.
Létrehozása
[szerkesztés]Az 1863. július 1-3. közötti ütközet után holttestek hevertek szerteszét a pennsylvaniai Gettysburg közeli földeken. A járványtól való félelem miatt hamar elföldelték a halottakat a csataterén. A sírokat fatáblák jelölték, amelyre ceruzával írták rá az elesett nevét, ha sikerült azonosítani. Az eső és a szél azonban gyorsan erodálni kezdte a sekély hantokat, és a helyi polgárok egy állandó temető kialakítását sürgették az északi katonák számára. Szószólójuk David Wills helyi ügyvéd volt.[1]
Andrew Gregg Curtin kormányzó támogatásával megalakult a bizottság, amely kiválasztotta a megfelelő helyszínt, majd felügyelte az exhumálásokat és a temetéseket. A sírkert központi része az a domb, amelyről az északiak visszaverték a harmadik napon végrehajtott támadást, amely Pickett rohama néven lett ismert. Állami támogatásból megvették a területet, majd 1863. október 27-én megkezdődött az elesettek újratemetése.[1]
A konföderációs sereg halottjainak nem biztosítottak helyet a gettysburgi sírkertben. Az 1870-es években a déli veteránok társasága 3200 katona földi maradványait exhumálta, és temette el Virginia, Georgia, Észak- és Dél-Karolina sírkertjeiben, mint például a richmondi Hollywood-temetőben.[1]
Lincoln beszéde
[szerkesztés]1863. november 19-én avatták fel a temetőt. A bizottság Edward Everett massachusetts-i politikust a fő beszéd elmondására, Abraham Lincoln elnököt pedig egy rövidebb hozzászólásra kérte fel. Everett két órán át beszélt a háború okairól, a csatát kiváltó eseményekről, utána Lincoln emelkedett szólásra, és mindössze két perc alatt elmondta híressé vált beszédét.[1]
A temetőt William Saunders tájépítész tervezte. A sírkert félkör alakban terül el a központi emlékmű körül. A parcellákat az elesettek származási államai alapján alakították ki, a kisebb államok halottjai az ív belső részén, az emlékműhöz közelebb eső területen fekszenek. Az újratemetések 1864 márciusáig folytak.[1]
1865-ben megkezdődött a Katonák Nemzeti Emlékművének ( Soldiers' National Monument) építése. Az emlékművet, amely közel áll ahhoz a helyhez, ahol Lincoln elmondta emlékezetes beszédét, 1869. július 1-jén adták át. A területen számos kisebb emlékművet állítottak, köztük a New York-i unionista katonákét és Lincolnét. A sírkert építése 1872-ben fejeződött be, és kezelése a szövetségi kormány hatáskörébe került. 1879-ben egy téglaemelvényt építettek a Taneytown Road-i bejáratnál, amelyet több elnök – például Theodore Roosevelt, Franklin D. Roosevelt és Dwight D. Eisenhower – is használt a megemlékezések alatt.[1]
1898 és 1968 között más konfliktusok – a spanyol–amerikai, az első és a második világháború, valamint a vietnámi háború – hősi halottjait is elhantolták a sírkertben, amely ma több mint hatezer veterán végső nyughelye. Az ütközet helyszíne és a sírkert ma a nemzetipark-szolgálat (National Park Servic) gondozásában van.[1]
Történelmi háttér
[szerkesztés]1863. július 1-3. között Gettysburg közelében 150 ezer katona csapott össze, amikor a Robert E. Lee tábornok által vezetett konföderációs sereg megtámadta az északi védvonalakat. A harmadik napon Lee utasítást adott a védelem középső szektora elleni akcióra. Több mint 12 500 déli katona sorakozott fel az északiakkal szemben a heves ágyútűzben. A déliek közül sokan elestek ebben a hadmozdulatban, ami visszavonulásra kényszerítette Lee-t. A háromnapos ütközetben elesettek száma mindkét oldalon meghaladta a több ezret.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ National Park Service: Gettysburg National Cemetery Gettysburg, Pennsylvania. National Park Service. Hozzáférés ideje: 2022. február 14.