Gerstner Károly
| Gerstner Károly | |
| Született |
Dorog |
| Állampolgársága | magyar[2] |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gerstner Károly (Dorog, 1952. március 12.[3] –) magyar nyelvész (nyelvtörténész, elsősorban a szókészlettörténet terén, lexikológus és lexikográfus), a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a PPKE BTK tanára.
Életrajza
[szerkesztés]Háromesztendős koráig a Doroghoz közeli Leányváron élt, németül beszélt, majd az óvodában és az iskolában lett kétnyelvű.[4] Az Eötvös József Gimnázium német tagozatán és az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–német szakán tanult,[4] 1978-ban védte meg bölcsészdoktori disszertációját.[4] Ugyanettől az évtől fogva dolgozik az MTA Nyelvtudományi Intézetében.[4] Ösztöndíjas gyakornokként vett részt az Európai Nyelvatlasz, a Kárpát-nyelvatlasz munkálataiban, valamint A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára német kiadásának előkészítésében.[4] A Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályon tudományos munkatárs, majd tudományos főmunkatárs.[4] A PhD fokozatot 1995-ben nyerte el a magyar–német kétnyelvűséggel, illetőleg a lexikográfia tárgykörébe vágó munkáival.[4] 1997-től öt évig a Lexikográfiai és Lexikológiai Osztály vezetője; e minőségében A magyar nyelv nagyszótára munkálatainak egyik irányítója, később főmunkatársa.[4] Jelenleg az Új magyar etimológiai szótár[5] munkálatait vezeti.[4]
Vendégtanárként 1981-től 1986-ig folyamatosan, majd 2004-től 2006-ig rövidebb időszakokban tanított Hollandiában, a groningeni egyetem finnugor tanszékén,[4] 2012-től több tanévben korai magyar nyelvemlékekről, hang- és szókészlettörténetről tartott órákat a müncheni egyetem finnugor tanszékén.[4] Itthon 1988-tól 1998-ig az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Nyelvjárástani Tanszékén tanított.[4] 1994-től megbízott előadója, 2010-től jelenleg is a PPKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete Magyar Nyelvészeti Tanszékének docense.[4]
Tisztségviselő a Magyar Nyelvtudományi Társaságban, tagja az MTA Nyelvtudományi Bizottságának, alapító tagja a Nyelvtudományi Bizottság Szótári Munkabizottságának, két periódusban tagja az OTKA nyelvészeti zsűrijének.[4] A Magyar Nyelv, a Névtani Értesítő és a Lexikográfiai Füzetek szakfolyóiratok szerkesztőbizottsági tagja.[4]
Munkái
[szerkesztés]Szerzőként vagy szerkesztőként jegyzi többek közt az alábbi szakkönyveket, szótárakat:[4]
- Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen I–II. (1993, 1995, ISBN 9630562278)
- A német vonatkozású elemek újabb etimológiai szótárainkban (1998, ISBN 9630576090)
- Magyar értelmező kéziszótár (második, átdolgozott kiadás – 2003, ISBN 9630578743)
- Kis magyar nyelvtörténet (2013, ISBN 9789633081334)
- Fejezetek a magyar nyelv történetéből (2013, ISBN 9789633081013)
- A magyar nyelvtörténet kézikönyve (2018, ISBN 9789634091189)
Az ezekhez és más munkáihoz kötődő citátumainak száma ez idáig körülbelül 800.[4]
Elismerései
[szerkesztés]1996-ban Akadémiai Díjjal, 2018-ban pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetéssel ismerték el.[4]
Források
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 10.)
- ↑ a születési helyből következtetve
- ↑ MTA-adatlapja
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r Évezredek magyarul – de nem ugyanúgy: leggyorsabban a szókincs változik. Nyelvészportrék III. Beszélgetés Gerstner Károllyal (Anyanyelvcsavar, a TINTA Könyvkiadó blogja, 2020.04.21.), a végén életrajzi adatokkal
- ↑ Új magyar etimológiai szótár
További információk
[szerkesztés]- Évezredek magyarul – de nem ugyanúgy: leggyorsabban a szókincs változik. Nyelvészportrék III. Beszélgetés Gerstner Károllyal (Anyanyelvcsavar, a TINTA Könyvkiadó blogja, 2020.04.21.), a végén életrajzi adatokkal
- Személyi adatlapja az Országos Doktori Tanács honlapján
- Adatlapja az MTA köztestületének tagjaként
- A PPKE BTK oktatójaként Archiválva 2022. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben