Germánium-tetrafluorid
| germánium-tetrafluorid | |||
| |||
| IUPAC-név | germánium-tetrafluorid tetrafluorgermán | ||
| Más nevek | germánium(IV)-fluorid germánium-fluorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7783-58-6 | ||
| PubChem | 82215 | ||
| ChemSpider | 11282354 | ||
| EINECS-szám | 232-011-3 | ||
| |||
| InChIKey | HJTZHRBGNWZTKK-UHFFFAOYSA-J | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | GeF4 | ||
| Moláris tömeg | 148,634 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 6,074 g/L (gáz), 2,46 g/mL (folyadék)[2] | ||
| Olvadáspont | −15 °C (4 bar nyomáson) | ||
| Forráspont | −36,5 °C (szublimál) | ||
| Mágneses szuszceptibilitás | −50,0·10−6 cm³/mol | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | tetraéderes | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−8,008 kJ/g | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | vízzel reagálva HF-ot képez, korrozív | ||
| NFPA 704 |  0
3
2
| ||
| R mondatok | R26 R35 | ||
| S mondatok | S9 S26 S28 S36 S45 | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | germánium-tetraklorid germánium-tetrabromid germánium-tetrajodid | ||
| Azonos anion | szén-tetrafluorid szilícium-tetrafluorid ón-tetrafluorid ólom-tetrafluorid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A germánium-tetrafluorid szervetlen vegyület, a germánium fluoridja, képlete GeF4. Színtelen gáz, germánium és fluor vagy germánium-dioxid (GeO2) és folysav (HF) reakciójával állítható elő. Germánium-difluoridot germánium-tetrafluorid és porított germánium 150–300 °C-on végzett reakciójával lehet előállítani.[3]
Előállítása[szerkesztés]
Germánium és fluor vagy hidrogén-fluorid reakciójával állítható elő:
- Ge + 2 F2 → GeF4
A Ba[GeF6] komplex hőbomlása során is keletkezik:[4]
- Ba(GeF6) → GeF4 + BaF2
Tulajdonságai[szerkesztés]
Nem éghető, fokhagyma szagú, erősen füstölgő gáz. Vízzel reagálva hidrogén-fluorid és germánium-dioxid keletkezik. 1000 °C hőmérséklet felett bomlik.[5]
Fluorid donorokkal GeF5− aniont képez, melyben polimerizáció miatt a Ge atom körül oktaéderes koordináció alakul ki.[6] Az önálló, bipiramisos GeF5− anion szerkezeti jellemzését egy újszerű, „csupasz” fluorid reagens, az 1,3-bisz(2,6-diizopropilfenil)imidazólium-fluorid segítségével végezték el.[7]
Felhasználása[szerkesztés]
A diszilánnal együtt a SiGe szintéziséhez használják.[2]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ szerk.: Lide, D. R.: CRC Handbook of Chemistry and Physics, 86th, Boca Raton (FL): CRC Press, 4.64. o. (2005). ISBN 0-8493-0486-5
- ↑ a b Germanium(IV) fluoride. sigmaaldrich.com
- ↑ Chemistry of the Elements (second edition). Butterworth Heinemann, 376–377. o. (1998). ISBN 0-7506-3365-4
- ↑ Georg Brauer: Handbuch der Präparativen Anorganischen Chemie
- ↑ Germaniumtetrafluorid Archiválva 2017. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben. IFA Database
- ↑ Mallouk, T. E., Desbat, B., & Bartlett, N. (1984). Structural studies of salts of cis and trans .mu.-fluoro-bridged polymers of pentafluorogermanate(1-) and of the pentafluorogermanate(1-) monomer. Inorganic Chemistry, 23(20), 3160-3166. doi: 10.1021/ic00188a027
- ↑ Alič, B., Tramšek, M., Kokalj, A., & Tavčar, G. (2017). Discrete GeF5– Anion Structurally Characterized with a Readily Synthesized Imidazolium Based Naked Fluoride Reagent. Inorganic Chemistry, 56(16), 10070-10077. doi: 10.1021/acs.inorgchem.7b01606
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Germanium tetrafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
