Gerley János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerley János
Született1816
Holics
Elhunyt1867. május 20. (50-51 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1841, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Gerley János (1848-ig Hardlicska; Holics, 1816. - Pozsony, 1867. május 20.) Pozsony vármegye főorvosa.

Élete[szerkesztés]

1841-ben Pesten szerzett orvosi diplomát. 1861-től Pozsony vármegye főorvosa.

1865-ben részt vett a magyar orvosok és természetvizsgálók pozsonyi találkozóján, ahol a csallóközi kretenizmussal (golyva) foglalkozott.[1] Már ekkor feltételezte a betegség ivóvízzel való összefüggését és konkrét lépéseket javasolt a megelőzésére, illetve a betegápolásra.[2]

Felesége Kammerer Mária (1813-1904),[3] fiai Gerley Gyula és Gerley Béla. Valószínűleg tífuszban (hagymáz) hunyt el. A pozsonyi kecskekapui temetőben helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés]

  • 1861-1862 A pozsonyi közkórház és országos szemgyógyintézet ügyében. Gyógyászat
  • 1865 Der Cretenismus in der Insel Schütt. In: Verhandlungen des Vereins für Naturkunde zu Presburg 1864–1865, 72–96.
  • 1865 A cretinismus Csallóközben. Orvosi Hetilap
  • 1866 A gyügeség, cretinismus Csallóközben, A hazánkban előforduló elmebetegekről és hülyékről tett hivatalos hatósági jelentések kivonatos birálati összeállítása. Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XI.
  • 2004 A gyügeség (Cretenismus) a Csallóközben. Budapest.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kiss László 2012: A csallóközi endémiás kretenizmus története. Orvosi Hetilap 153/44.
  • Kiss László 2006: Orvostörténeti helynevek a Felvidéken. 48.
  • Historia Medicinae Slovaca IV.