Gephyromantis eiselti
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Gephyromantis eiselti Guibé, 1975 | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gephyromantis eiselti témájú rendszertani információt. |
A Gephyromantis eiselti a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Madagaszkár endemikus faja. A sziget délkeleti részén, Ranomafana és Midongy du sud Nemzeti Park közötti hegyekben, 700–1050 m-es tengerszint feletti magasságban honos.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét Josef Eiselt osztrák zoológus tiszteletére kapta.[1]
Megjelenése[szerkesztés]
Kis méretű Gephyromantis faj. A hímek testhossza 20–23 mm. Háta nagyjából egységesen világosbarna. Ajkán váltakozó, sárga és barna keresztirányú csíkok láthatók. Hasi oldalán sötét pettyek figyelhetők meg. Bőre több-kevésbé sima. Hallószerve jól kivehető, átmérője legalább 2/3-a a szeme átmérőjének. Úszóhártyái fejletlenek. A hímek hanghólyagja nem felfújt állapotban kettős hanghólyagnak tűnik a torkán található laterális bőrredő miatt, de felfújva hanghólyagja egyértelműen egyszeres.[2]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
A vörös lista a veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Megtalálható az Andasibe-Mantadia Nemzeti Parkban és az Analamazaotra Speciális Rezervátumban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Guibé, 1975 : Batraciens nouveaux de Madagascar. Bulletin du Museum National d'Histoire Naturelle, ser. 3, Zoologie, vol. 323, p. 1081-1089 (eredeti publikáció).
- ↑ Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln.
Források[szerkesztés]
- Guibé, 1975 : Batraciens nouveaux de Madagascar. Bulletin du Museum National d'Histoire Naturelle, Zoologie, vol. 323, p. 1081-1089 (eredeti publikáció)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. március 25.) (angolul)
- A Gephyromantis eiselti az Amphibiaweb oldalon
- Amphibian Species of the World 6.0
