Georges-Louis Leclerc de Buffon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georges-Louis Leclerc de Buffon
Georges-Louis Leclerc de Buffon (François-Hubert Drouais festménye)
Georges-Louis Leclerc de Buffon (François-Hubert Drouais festménye)
Született 1707. szeptember 7.[1][2]
Montbard
Elhunyt 1788. április 16. (80 évesen)[1]
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása
Kitüntetései Royal Society tagja

Georges-Louis Leclerc de Buffon aláírása
Georges-Louis Leclerc de Buffon aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges-Louis Leclerc de Buffon témájú médiaállományokat.

Georges-Louis Leclerc de Buffon (Burgundia, Montbard község, 1707. szeptember 7.Párizs, 1788. április 16.) gróf, francia természettudós.

Életrajz[szerkesztés]

Már fiatal éveit is a természettudományoknak szentelte. Kingston herceggel beutazta Franciaországot, Itáliát és Angliát. Visszatérte után 26 éves korában a párizsi akadémia tagja lett, 1739-ben a Jardin royal des plantes igazgatójává tették. Többek társaságában – így Louis-Jean-Marie Daubenton és Bernard Germain de Lacépède – egy nagy, összefoglaló természetrajzot jelentetett meg, 44 kötetben. XV. Lajos francia király grófi méltóságra emelte. Szülőhelyén emléket és 1851-ben Párizsban a Champs-Élysées-en bronzszobrot állítottak emlékére. Még életében egy életnagyságú képet készítették róla «Majestati naturae par ingenium» felirattal. Nem minden tekintetben alapos, de prózájának szépsége miatt fölülmúlhatatlan hatalmas munkája: Histoire naturelle générale et particuliére, mely 1749-től 1780-ig jelent meg Párizsban és a Föld keletkezésére vonatkozó elmélet mellett az ember és a négylábú állatok természetrajzát, a madarakét és ásványokét tartalmazza. E munkája több kiadást ért meg. Tőle származik '„'A stílus az ember.” szállóige. Egyéb tevékenységek is érdekelték. Stephen Hales és Isaac Newton írásaiból fordított, a világítótornyokhoz feltalált egy speciális lencsét. Egy vasgyár tulajdonosaként sikeres üzletember is volt.

Tudományos nézetei[szerkesztés]

Buffon felvetette a fajok átalakulásának gondolatát, s ezzel szembe helyezkedett Carl von Linné fajfogalmával. Úgy vélte, hogy a környezeti hatásokkal megmagyarázható a fajok átalakulása. Az élőlények feleslegesnek ítélt szerveiből azt a következtetést vonta le, hogy ezek degenerálódás eredményei. Szerinte a szamár degenerálódott ló és a majom pedig degenerálódott ember. A Föld keletkezésének okaként a Nap és egy nagy tömegű üstökös összeütközését jelölte meg. Az általa szerkesztett új földtani kronológia Buffon evolúciós nézetét tükrözi a Földről és az emberről, s elhatárolódik az ószövetségi Teremtés könyvében leírtaktól. Buffon nyitotta meg az őslénytan fejlődésének az útját a kihalt fajok fogalmának megalkotásával. Véleménye szerint a stílus a személyiség közvetlen megnyilvánulása, nem díszítő kellék, hanem a gondolat tükre, melyet 1753-ban tartott akadémiai székfoglalójában elhangzott, „A stílus az ember.” híres mondásával fogalmazott meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 27.
  2. data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb11894464v

Források[szerkesztés]