Galileo (navigációs rendszer)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Galileo navigációs rendszer szócikkből átirányítva)

A Galileo műholdas navigációs és helyzetmeghatározó rendszert az Európai Unió és az Európai Űrügynökség működteti. Ez az amerikai építésű GPS (Global Positioning System) európai megfelelője. A 20 milliárd euróra becsült projektet Galileo Galilei olasz csillagászról nevezték el. A Galileo rendszer egyik célja, hogy az európai országok számára olyan nagy pontosságú helyzetmeghatározó rendszert hozzon létre, amely független az amerikai GPS és az orosz GLONASZSZ rendszerektől, melyeknek kereskedelmi használatát háborús konfliktus esetén felfüggeszthetik. A rendszer 2014-ben kezdi el működését és 2019-re várható a teljes kiépítettség.

Műholdak[szerkesztés]

A Galileo rendszer legfontosabb eleme egy 30 műholdból álló hálózat lesz, melyeket Szojuz rakétákkal indítanak a Guyana Űrközpontból. Ezek közepes (kb. 23 ezer km-es) felszín feletti magasságú, 56°-os hajlásszögű körpályákon keringenek majd, három különböző pályasíkba rendezve. A majdani teljes konstelláció a Föld legnagyobb részén, minden időben elegendő műholdat biztosít majd a horizont felett ahhoz, hogy a rádiójeleket venni és feldolgozni képes berendezések ezek alapján meghatározzák a vevő pontos helyét és sebességét.[1]

Az első két Galileo műhold indítása 2011. október 21-én

Az első tesztműhold, a GIOVE–A 2005. december 28-án indult Bajkonuri űrrepülőtérről.[2] Segítségével az ESA szakemberei sikeresen tesztelték a fedélzeti műszereket és a földi vevőberendezéseket.[3] A második műhold, a GIOVE–B 2008. április 27-én indult. Fedélzetén volt a legpontosabb atomóra (hidrogén mézer), amely addig is a világűrbe került.[4]

A Galileo rendszer első két műholdja egy kipróbálási fázis (In-Orbit Validation, IOV) részeként 2011. október 21-én indult. Ez volt egyúttal az orosz Szojuz hordozórakéta első indítása Kourouból. Ezek már részei lesznek a végleges műholdkonstellációnak is, nem úgy, mint a korábbi GIOVE-A és GIOVE-B.[1]

Az első, már nem teszt célokat szolgáló műholdakat, az ún. FOC (Full Operational Capability) eszközöket Szojuz hordozórakétával indítják a világűrbe, közepes (kb. 23 ezer km-es) magasságú Föld körüli pályára, a tervek szerint 2014. augusztus 21-én, a dél-amerikai Guyana Űrközpont-ból. A műholdakat Németországban, a brémai OHB cégnél építették. A navigációs rádiójeleket előállító fedélzeti berendezések a brit Surrey Satellite Technology vállalatnál készültek. A mostani két űreszköz a Galileo műholdak következő 22-es sorozatába tartozik, amelyekkel immár a rendszer teljes kiépítési (FOC) fázisát kezdik meg.[5]

2016. május 24-én felbocsátották a 13-as és 14-es számú FOC műholdakat Guyana Űrközpontból. A két eszköz egy orosz gyártmányú Szojuz-2.1b hordozórakéta és egy Fregat végfokozat segítségével indult és érte el a kijelölt pályát.[6]

Mindegyik műholdat egy gyerekről neveztek el, akik nyertek az Európai Bizottság rajzversenyén. Egy-egy nyertes lett választva minden tagországból. [7]

Nr. Műhold Név Gyereknév Fellövési dátum Hordozórakéta Küldetési kód Státusz
1 Galileo-IOV PFM GSAT0101 BEL  Thijs 2011-10-21 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS01 Működő
2 Galileo-IOV FM2 GSAT0102 BGR Natalia 2011-10-21 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS01 Működő
3 Galileo-IOV FM3 GSAT0103 CZE David 2012-10-12 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS03 Működő
4 Galileo-IOV FM4 GSAT0104 DNK Sif 2012-10-12 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS03 Meghibásodott
5 Galileo-FOC FM1 GSAT0201 DEU Doresa 2014-08-22 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS09 Bejáratás alatt
6 Galileo-FOC FM2 GSAT0202 EST Milena 2014-08-22 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS09 Bejáratás alatt
7 Galileo-FOC FM3 GSAT0203 IRE Adam 2015-03-27 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS11 Működő
8 Galileo-FOC FM4 GSAT0204 GRE Anastasia 2015-03-27 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS11 Működő
9 Galileo-FOC FM5 GSAT0205 ESP Alba 2015-09-11 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS12 Működő
10 Galileo-FOC FM6 GSAT0206 FRA Oriana 2015-09-11 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS12 Működő
11 Galileo-FOC FM8 GSAT0208 CYP Andriana 2015-12-17 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS13 Működő
12 Galileo-FOC FM9 GSAT0209 LVA Liene 2015-12-17 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS13 Működő
13 Galileo-FOC FM10 GSAT0210 LTU Danielė 2016-05-24 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS15 Bejáratás alatt
14 Galileo-FOC FM11 GSAT0211 LUX Alizée 2016-05-24 Sojuz-2-1b Fregat-MT VS15 Bejáratás alatt
15 Galileo-FOC FM7 GSAT0207 ITA Antonianna 2016-11-17 Ariane 5 ES VA233 Bejáratás alatt
16 Galileo-FOC FM12 GSAT0212 HUN Lisa[8] 2016-11-17 Ariane 5 ES VA233 Bejáratás alatt
17 Galileo-FOC FM13 GSAT0213 MLT Kimberley 2016-11-17 Ariane 5 ES VA233 Bejáratás alatt
18 Galileo-FOC FM14 GSAT0214 NLD Tijmen 2016-11-17 Ariane 5 ES VA233 Bejáratás alatt
Tervezettek
19 Galileo-FOC FM15 GSAT0215 AUT Nicole 2017 Q3 Ariane 5 ES
20 Galileo-FOC FM16 GSAT0216 POL Zofia 2017 Q3 Ariane 5 ES
21 Galileo-FOC FM17 GSAT0217 POR Alexandre 2017 Q3 Ariane 5 ES
22 Galileo-FOC FM18 GSAT0218 ROM Irina 2017 Q3 Ariane 5 ES
23 Galileo-FOC FM19 GSAT0219 SVN Tara 2018 Q3 Ariane 5 ES
24 Galileo-FOC FM20 GSAT0220 SVK Samuel 2018 Q3 Ariane 5 ES
25 Galileo-FOC FM21 GSAT0221 FIN Anna 2018 Q3 Ariane 5 ES
26 Galileo-FOC FM22 GSAT0222 SWE Ellen 2018 Q3 Ariane 5 ES
27 Galileo-FOC FM23 GSAT0223 UK Patrick 2018+ Nincs eldöntve

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Galileo (satellitnavigationssystem) című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.