Galhard de Carceribus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Galhard de Carceribus, Gerhárd (Carces, Spanyolország, ? – Nîmes, 1348. május 30. előtt) francia származású katolikus főpap, apostoli nuncius.

Életútja[szerkesztés]

Szubdiákonusként érkezett Magyarországra, mint pápai tizedszedő. 1335-ben XII. Benedek pápa nevében a Német Lovagrend ellen lépett fel Lengyelországban.[1] 1337-1341 között birtokolta a titeli prépostságot, később csanádi püspök (1344. augusztus 9.),[2] november 3-ától apostoli nuncius Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban. VI. Kelemen pápa 1345. március 2-án nevezett ki a veszprémi egyházmegye 25. püspökének Nagy Lajos király tudta nélkül, István veszprémi püspököt pedig áthelyezte a megüresedett kalocsai érseki székbe. Nem tanult meg magyarul, éppen ezért a király[1] ellenezte Veszprémbe történő áthelyezést, mondván, a királyné kancellárjának ismernie kell a magyar nyelvet. A pápa a királyi észrevételeket elutasította, de 1346. július 19-én az olaszországi Brindisi érseki székébe emelte.[2]

Utódja Csanádon Kapronczai Gergely (1345. március 7.), Veszprémben Garai János (1347. január 7.).[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 3. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998.
  2. a b mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. február 13.


Előde:
Büki István
Csanádi püspök
1344
Utóda:
Kapronczai Gergely
Előde:
Büki István
Veszprémi püspök
1345–1346
Utóda:
Garai János