Büki István
| Büki István | |
 | |
| 1344-ből fennmaradt veszprémi püspöki pecsétje | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Büki István |
| Elhunyt | 1348. július 31./augusztus 10. |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | katolikus |
| Tisztség |
|
| Hivatal | csanádi püspök |
| Hivatali idő | 1343. március 24.– 1344. augusztus 9. |
| Elődje | Piacenzai Jakab |
| Utódja | Galhard de Carceribus |
| Hivatal | veszprémi püspök |
| Hivatali idő | 1344. augusztus 9.– 1345. március 2. |
| Elődje | Piast Meskó |
| Utódja | Galhard de Carceribus |
| Hivatal | kalocsai érsek |
| Hivatali idő | 1345. március 2.– 1348. július 31. |
| Elődje | Neszmélyi Miklós (választott, de meg nem erősített) |
| Utódja | Vásári Miklós |
Büki István más forrásokban Biki vagy Harkácsi († 1348. július 31./augusztus 10.) magyar katolikus főpap, csanádi, majd veszprémi püspök, ezt követően kalocsai érsek.
Élete[szerkesztés]
Egyházi pályájának eleje[szerkesztés]
Büki Pál gróf fia. Az avignoni pápaság korában a magyar káptalanoknak több itáliai, illetve francia javadalmasa volt, és fordítva, éltek magyar kanonokok Avignonban. Így Büki 1324-ben, mint pécsi prépost Avignonban élt XII. Benedek pápa szolgálatában.[1] 1337 és 1343 között választott, de pápai megerősítéssel nem rendelkező kalocsai érsekként szerepel az egyházmegye főpapjainak jegyzékében.[2]
Főpapi székben[szerkesztés]
1343. március 24. és 1344. augusztus 9. között választott csanádi püspök. Nem szenteltette föl magát, de az egyházmegye kormányzását elfogadta és helynökül egy László nevű káplánt küldött Csanádra. 1344. augusztus 9-én Avignonban veszprémi megyés püspökké nevezték ki; ezt a székét 1345. június 2-án töltötte be, de nem foglalta el. Nagy Lajos 1344-ben arra kérte VI. Kelemen pápát, hogy Bükit ne helyezze át a megüresedett kalocsai székre; a pápa ezt mégis megtette, és – Nagy Lajos tudta nélkül – az olasz Galhard de Carceribus csanádi püspököt helyezte át Veszprémbe. Nagy Lajos Büki áthelyezését tudomásul vette, de Galhardét nem, mivel az nem tudott magyarul, s így nem lehetett királynéi kancellár. E tisztét a hazatért Büki 1345–1346 között töltötte be. 1345. március 2. és 1348. július 31. között kalocsai érsek. Érsekségét ő maga kormányozta.
Halála után[szerkesztés]
Utóda a királynéi kancellárságban Garai János (1346). A királyi kancellárság 1348 és 1351 között betöltetlen, utóda 1352-től Vásári Miklós. Kalocsán székét 1348. augusztus 10. és 1349. december 10. között üresnek jelölték, utóda 1349-től Vásári Miklós.
Megjegyzés[szerkesztés]
A Magyar Archontológiában Büki a királynéi kancellária tisztet 1345-től haláláig töltötte be, s Biki István néven, mint kalocsai érsek a király kancellárja is. Veszprémi püspöki pecsétje 1344-ből, érseki pecsétje 1347-ből maradt fenn.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 128. p.
- ↑ Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Az érsekek névsora. Archiválva 2009. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. július 12.
|
előző püspök |
1343. március 24. – 1344. augusztus 9. |
következő püspök |
|
előző püspök |
1344. augusztus 9. – 1345. március 2. |
következő püspök |
|
előző érsek |
1345. március 2. – 1348. július 31. |
következő érsek |
