Güija-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Güija-tó (Lago de Güija)
Güija El Salvador.jpg
Ország(ok)  Salvador
 Guatemala
Hely Santa Ana és Jutiapa megye
Vízgyűjtő terület178,7 km2
Elsődleges források
  • Ostúa
  • Río Angue
  • Río Cusmapa
Felszíni terület44,2 km2
Legnagyobb mélység20 m
Tszf. magasság427 m
Elhelyezkedése
Güija-tó (Guatemala)
Güija-tó
Güija-tó
Pozíció Guatemala térképén
é. sz. 14° 15′ 59″, ny. h. 89° 31′ 56″Koordináták: é. sz. 14° 15′ 59″, ny. h. 89° 31′ 56″
Güija-tó (Salvador)
Güija-tó
Güija-tó
Pozíció Salvador térképén

A Güija-tó (spanyolul: Lago de Güija) egy tó Salvador és Guatemala határán. Navatl nyelvű neve Huitzia volt, a mai név maja eredetű, és jelentése hegyekkel körülvett vizek.[1]

Földrajz[szerkesztés]

A 44,2 km²-es vízfelület mintegy kétharmada Salvadorhoz (azon belül Santa Ana megyéhez), egyharmada Guatemalához (Jutiapa megyéhez) tartozik. Az országhatár, amelyet egy 1938. április 9-én aláírt egyezmény állapít meg, az északnyugati részen található Ostúa-félsziget csúcsától, a La Puntillától indul délkeleti irányba, és a tavon egyenes vonalban áthaladva a déli partról benyúló Tipa Afuera félszigetig tart, majd annak keleti parját követi dél felé, míg eléri a Cusmapa folyó torkolatát.[2]

A víz legnagyobb mélysége 20 méter, a tó vízgyűjtője 178,7 km². Az átlaghőmérséklet 24,2 °C, az évi átlagos csapadékmennyiség 1301 mm.[1]

Története[szerkesztés]

A tó helyén egykor egy Güijat vagy Güixar nevű indián település állt, ám a San Diego tűzhányó kitörése következtében az Angue és az Ostúa folyók elzáródtak és elterelődtek, így pedig a medence, ahol a falu feküdt, megtelt vízzel. A salvadori Metapán községhez tartozó Belén kantonban, a tó déli végének közelében, a Belén-Güijat nevű helyen egy másik indián település maradványait tárták fel.[2]

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

A Güija-tó természetvédelmi szempontból is jelentős, környezetét a Ramsari egyezmény is védi. A vízre nagy változatosságú halfauna jellemző, a partvidéken pedig olyan állatok fordulnak elő, mint a sárgahátú tüskésfarkú leguán, a fehérhomlokú amazon, a sárgatarkójú amazon, a kékszárnyú réce, a kanalas réce, a sujtásos fütyülőlúd és a jaguarundi.[3] A vidéken élő fő növényfajok az Omphalea oleifera nevű kutyatejféle, a Pithecolobium mangense nevű pillangósvirágú és a Jacaratia mexicana nevű dinnyefaféle.[1] A legnagyobb fenyegetettséget a vízszennyezés, a terjeszkedő mezőgazdasági termelés, az égetések és invazív fajok (például a közönséges vízijácint) terjedése jelentik.[3]

Források[szerkesztés]

  1. a b c Lago de Güija (spanyol nyelven). ClimaPesca. (Hozzáférés: 2018. május 29.)
  2. a b Lago de Güija. (spanyol nyelven). DeGuate, 2015. május 5. (Hozzáférés: 2018. május 29.)
  3. a b Complejo Güija. Ramsar.org. (Hozzáférés: 2018. május 29.)