Gómez Palacio

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gómez Palacio
Ayuntamientogp.jpg
Gómez Palacio címere
Gómez Palacio címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
Állam Durango
Község Gómez Palacio
Alapítás éve A Santa Rosa-hacienda: 1840, a város: 1905
Községi elnök José Miguel Campillo Carrete
Irányítószám 35000–
Körzethívószám 871
Népesség
Teljes népesség 257 352 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1120–1140 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Gómez Palacio (Mexikó)
Gómez Palacio
Gómez Palacio
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 25° 33′ 50″, ny. h. 103° 30′ 13″Koordináták: é. sz. 25° 33′ 50″, ny. h. 103° 30′ 13″
Gómez Palacio (Durango)
Gómez Palacio
Gómez Palacio
Pozíció Durango térképén
Gómez Palacio honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gómez Palacio témájú médiaállományokat.

Gómez Palacio város Mexikó Durango államának keleti részén, lakossága 2010-ben meghaladta a 257 000 főt, ezzel a torreóni agglomeráció második legnépesebb települése Torreón mögött.[2]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Gómez Palacio Durango állam keleti határán fekszik, a Comarca Lagunera nevű vidéken. Keletről Coahuila állam határolja és azon belül Torreón városa, mellyel teljesen egybeépült. A két települést a Nazas nevű időszakos folyó választja el egymástól. A település délnyugati szomszédja az agglomeráció harmadik legnagyobb városa, Lerdo. Gómez Palacio területe szinte teljesen sík, a város a kb. 1100 m-es tengerszint feletti magasságban elterülő Mapimí-medencében fekszik.[3]

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata forró és száraz. Minden hónapban mértek már legalább 32 °C-os hőséget, a rekord pedig elérte a 44 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 10,3 és a június 26,1 fok között váltakoznak, novembertől márciusig fagyok is előfordulnak, a levegő akár -10 °C alá is hűlhet. Az évi alig 200 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.

Gómez Palacio éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)33,036,039,041,044,043,042,041,041,039,036,032,044,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)19,824,526,930,933,634,333,333,332,028,224,520,028,5
Átlaghőmérséklet (°C)10,314,216,921,024,526,125,725,724,220,115,210,519,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)0,84,06,911,115,417,918,018,016,311,96,01,010,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−10,0−6,0−3,02,08,010,07,012,09,00,0−4,0−12,0−12,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)715314363035362053194
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Népesség[szerkesztés]

A település népessége a közelmúltban folyamatosan és gyorsan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 164 092
1995 192 888
2000 210 113
2005 239 842
2010 257 352

Története[szerkesztés]

A terület őslakói a csicsimékek voltak, ám ők ezen a helyen nem alapítottak állandó települést. 1598-ban Juan Agustín de Espinoza jezsuita atya és Antonio Martín Zapata kapitány érkezett meg ide a Comarca Lagunerába, hogy hittérítő tevékenységbe kezdhessenek, majd a környék kezdetben a spanyol koronához tartozó földjei számos tulajdonosváltáson mentek keresztül.

1811-ben, miután Acatita de Baján mellett elfogták a függetlenségi háború vezéreit, köztük Miguel Hidalgót, a rabokat Chihuahuába szállították, útközben áthaladtak itt is. Később Leonardo Zuloaga hozta létre azt az első települést és őrtornyot (torreón), amiből a szomszédos Torreón kifejlődött, a Gómez Palacio elődjét jelentő Santa Rosa de Lima nevű haciendát pedig Juan Ignacio Jiménez alapította 1840. augusztus 30-án. 1883-ban érkezett meg a vasút a Comarca Lagunerába, a következő évben pedig megjelent a leendő város első lakójának, Ruperto Enríqueznek a sátra. A vasútállomás környékén 1886-ban kezdték meg a telkek parcellázását, majd hamarosan házak sokasága épült fel ezen a területen. 1893-ban indult el a Guadalupe-kápolna építése, 1896-ban pedig már iskola is működött a településen, igaz, csak leányok tanulhattak benne. 1898-ban létesült az első villamos erőmű, aminek segítségével biztosították a közvilágítást, a fölösleges áramot pedig bevezették néhány magánházba is.

Durango állam kormányzata 1905. december 21-én hozta meg azt a rendeletet, amivel végleg elismerték Gómez Palacio megszületését, de az első önkormányzat csak 1907-ben jött létre. Nevét Francisco Gómez Palacióról kapta, aki egy neves durangói író, jogtudós és politikus volt.

1908-ban Francisco I. Madero eszméi terjedni kezdtek az országban, Gómez Palacio hazafias juntája, a Junta Patriótica is csatlakozott a maderistákhoz. Amikor 1910. november 20-án kitört a felkelés Porfirio Díaz rendszere ellen, a helyi főszervezőt, Dionisio Reyest keresni kezdték a szövetségiek, hogy agyonlőjék, de nem találtak rá. A város rendőrsége ellen Jesús Agustín Castro indított támadást.

A településen kezdetben a gyapottermesztés és -feldolgozás volt a legjelentősebb iparág, de itt működött 1898-tól az El Brillante nevű malom, valamint felépült Latin-Amerika első szappangyára, a La Esperanza is.[5] Napjaink egyik legfontosabb Gómez Palació-i központú vállalata, a LALA nevű tejipari óriásvállalat (melynek neve a La Laguna szókapcsolatból származik), Torreónban alakult meg 1950-ben és ma több üzemet is működtet az agglomerációban.[6]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

Az Eiffel-torony 58 méteres utánzata Gómez Palacióban

Gómez Palacio nem kimondott turisztikai célpont. Történelmi városrészei, régi műemlékei nincsenek, az egyetlen jellegzetes régi építménye az 1900-ban épült parókia, újabb épületei közül pedig a párizsi Eiffel-torony 58 méter magas, 2007-ben épült utánzata az egyik leghíresebb.[7] Sok emlékművet emeltek viszont jeles történelmi személyeknek, közülük a leghíresebb a Cerro de la Pila csúcson álló Francisco Villa-lovasszobor, de megtekinthető még a Gyermekhősök (Niños Héroes), Benito Juárez, Francisco Zarco, Miguel Hidalgo, Guadalupe Victoria és Ramón González Villareal szobra is, és emlékművet kaptak az 1910-ben a helyi forradalmat kirobbantó emberek, a tanárok és az anyák is.

Létesült a város kulturális központjában egy modern művészeti múzeum, ahol bel- és külföldi festők műveit állítják ki, a Museo Comunitario Xiximes nevű múzeumban a helyi őslakosok által készített tárgyakat mutatják be, a La Casa de la Piedra („A kő háza”) nevű épületben pedig ásványkiállítás tekinthető meg.[5]

Források[szerkesztés]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 17.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 17.)
  3. INEGI – Gómez Palacio község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 17.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 17.)
  5. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Gómez Palacio község. (Hozzáférés: 2014. április 15.)[halott link]
  6. A Grupo LALA honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 22.)
  7. La Torre Eiffel de Gómez Palacio (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2007. április 11. (Hozzáférés: 2014. április 25.)