Fritz Reuter
| Fritz Reuter | |
 | |
| Született | Heinrich Ludwig Christian Friedrich Reuter 1810. november 7.[1][2][3][4][5] Stavenhagen[6][7][8][4] |
| Elhunyt | 1874. július 12. (63 évesen)[1][2][3][4][5] Eisenach[9][8] |
| Állampolgársága | Mecklenburg-Schwerin |
| Szülei | Georg Johann Reuter |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Rostocki Egyetem |
| Kitüntetései | Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1872) |
| Sírhelye | Eisenach |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Reuter témájú médiaállományokat. | |
Fritz Reuter (Stavenhagen, 1810. november 7. – Eisenach, 1874. július 12.) alnémet (plattdeutsch) tájnyelvű költő, regényíró.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgári családból származott, apja polgármester volt. Jogot hallgatott előbb Rostockban, majd Jénában, ahol diákmozgalmakba keveredve, 1833-ben Berlinben mint legényegyleti aktivistát elfogták és halálra ítélték. Az ítéletet a királyi kegyelem 30 évi várfogságra változtatta, így nyolc évig sínylődött különböző várakban. 1840-ben kiszabadult; s előbb gazdálkodott Treptowban, majd tanító lett, az 1850-es évek közepétől kezdve pedig csak az irodalomnak élt.
Tehetsége érett férfikorában fejlődött ki és különösen plattdeutsch tájszólásban írt humoros műveiben ért tetőpontot. Lauschen in Rimels c. sok kiadást megért gyűjteménye e nemben a legismertebb alkotása. Az észak-német társadalmi állapotokat hatalmas erővel és megrázóan festi le Kein Hüsung c. elbeszélő költeménye. Legkiválóbbak önéletrajzi, szülőföldi vonatkozású regényei: Ut de Franzosentid: a napóleoni háborúk idejéből; Ut mine Festungstid: hétéves várfogságának története.
Legjelesebb műve, az Olle Kamellen, önéletrajzi vonatkozásaiért is nevezetes. Összegyűjtött művei: Sämmtliche Werke (Wismar und Ludwigslust 1863-1868, 13 kötet).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9..
- 1 2 "Benezit Dictionary of Artists". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2006. Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 3 "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2018. július 25..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. július 25..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2018. július 25..
- ↑ "filmportal.de". Hozzáférés: 2018. július 25..
- 1 2 "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. július 25..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Világirodalmi lexikon 11. pragm–Rizz (1989) 645-646. old". adt.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. április 21..
- "Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924) 211. old". adt.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. április 21..
- "Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936) 3294. old". adt.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. április 21..
- "Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947) 456. old". adt.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. április 21..
- "Magyar Lexikon 14. Planetoidok-Sopor (Budapest, 1883) 309-310. old". adt.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. április 21..