Friedrich Deubel
| Friedrich Deubel | |
| Született | 1845. január 13.[1] Brassó[2] |
| Elhunyt | 1933. január 9. (87 évesen)[1] Brassó[2] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich Deubel (Brassó, 1845. január 13. – Brassó, 1933. január 9.) erdélyi szász mészárosmester, entomológus, hegymászó.
Élete és munkássága[szerkesztés]
Brassóban született 1845-ben, szülei Stephan Gottlieb Deubel szövőmester (1813–1847) és Dorothea Elisabetha (1814–1878). Az iskola elvégzése után Deubel kitanulta a mészárosi mesterséget, és 1868-ban Németországba ment, hogy tökéletesítse magát a szakmában. 1870-ben mészárosmester lett. Ezután visszatért Brassóba, és 1880-ban saját hentesüzletet, majd később húsfeldolgozó üzemet nyitott (Deubel Friedrich Selchwarenfabrik).
Betegeskedése miatt az orvosok azt ajánlották, hogy töltsön sok időt a szabad levegőn, melynek eleget tett. Volt iskolai tanára tanácsára növényeket és rovarokat kezdett gyűjteni. 1876-ban megismerkedett Maximilian von Hopffgarten bécsi entomológussal, aki bevezette a tudományos rovargyűjtés és preparálás rejtelmeibe. Deubel hivatásos entomológussá vált, összesen 41 új fajt fedezett fel: 31 bogár-, négy soklábú-, három csiga-, két darázs-, és egy lepkefajt. Többek között Ludwig Ganglbauer, Karl Holdhaus, és Karl Petri entomológusokkal dolgozott együtt. 1910-ben Karl Holdhaussal együtt természettudományos könyvet adott ki a Kárpátok bogarairól (Untersuchungen über die Zoogeographie der Karpathen).
Deubel kiváló hegymászó és hegyi vezető volt. Ő ereszkedett le legelőször a Királykő nyugati oldalán, 1886 augusztusában. A következő évben piros festékkel meg is jelölte a bejárt utat; ez az első jelzett turistaút Romániában. Az ország legnehezebb turistaútjaként tartják számon, a veszélyesebb szakaszokon biztosító láncok vannak. Ugyancsak 1886-ban először járta be a Bucsecs-hegység északi oldalát.
1908-ban alapító tagja volt a Barcasági Szász Múzeumnak. 1922-ben a Siebenbürgischer Karpatenverein (SKV, Erdélyi Kárpátok Egyesület) tiszteletbeli taggá választotta.
Emlékezete[szerkesztés]
- A Királykőben általa feltérképezett Spirla-menedék – Grind-nyereg turistautat Deubel útjának nevezik (románul La Lanțuri), a menedék közelében található sziklaíveket pedig Deubel-üregeknek (románul La Zaplaz).
- A Bucsecsben általa feltérképezett La Prepeleac – Omu-csúcs utat is Deubel útjaként ismerik.
- 1993-ban jött létre a brassói Friedrich Deubel egyesület, amely önkéntesen karbantartja a Brassó megyei turistautakat.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://sdei.senckenberg.de/biographies/information.php?id=7420, Friedrich Deubel, 2017. október 9.
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven)
Források[szerkesztés]
- Nussbächer, Gernot: Entomologul Friedrich Deubel. Țara Bârsei, VI (XVII). évf. 6. sz. (2007) 88–90. o. ISSN 1583-3119
- Heltmann, Heinz: Friedrich Deubel: Schon zu Lebzeiten in ganz Europa bekannt. Siebenbürgische Zeitung, (2008. február 15.)
- Drumul lui Deubel. TuristMania.ro, 2016. október 22. (Hozzáférés: 2016. október 25.)
.svg){kind=small}