Friedrich Czell-palota
| Friedrich Czell-palota | |
_-_IMG_04.jpg) | |
| Település | Brassó |
| Cím | Piața Sfatului 26, 500025 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1903 |
| Építési stílus | neobarokk és Jugendstil |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| LMI-kód | BV-II-m-B-20906 |
| Elhelyezkedése | |
 Friedrich Czell-palota
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 33″, k. h. 25° 35′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 33″, k. h. 25° 35′ 18″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Czell-palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A brassói Friedrich Czell-palota a Főtér – és az egész történelmi központ – egykor egyik legelőkelőbb, és máig egyik legimpozánsabb épülete. 1903-ban építtette ifj. Friedrich Czell (magyarosan Czell Frigyes), a vagyonos Czell-család tagja.
Története[szerkesztés]
A 20. század elején a Czell Frigyes és fiai vállalatcsoportnak monopóliuma volt az erdélyi sörgyártás terén. A sörgyártás mellett foglalkoztak szeszkészítéssel, cukorgyártással, kereskedelemmel, építkezéssel is; a Czell-testvérek több bérházat építettek a központban, melyek lakásainak bérbeadásával egészítették ki vagyonukat. Karl Czell 1898-ban építtette Kolostor utca 13. szám alatti palotáját, Wilhelm Czell 1901-ben a Rezső körúti „napos palotát”, ifj. Friedrich Czell pedig 1903-ban a főtéri palotát.[1]
A főtéri telket korábban is ifj. Friedrich Czell birtokolta, és három ház állt rajta. Hátsó bejárata, melyet a régi várfal egy részének lebontásával nyitottak, a Várkert sétányra nyílt; 1902-ig itt működött a Café Elite kávéház.[2] A házakat lebontották, és 1903-ban[1][3] – más források szerint 1904-ben[4][5] – itt épült fel a háromszintes Czell-palota, melynek helyiségeit gazdag családoknak és vállalatoknak adták ki. A palota mögött Czell egy kisebb lakóépületet építtetett saját használatra, melynek bejárata a Várkert sétányra nyílt.[4]
1928-tól itt működött a Kronstädter Allgemeine Sparkasse, melyet 1948-ban a hatalomra kerülő kommunisták felszámoltak, az épületet pedig államosították.[4] 1950-től itt van a Román Nemzeti Bank brassói fiókjának székhelye.[6] A hátsó lakóépület elhagyatottan áll.
Leírása[szerkesztés]
A Főtér északnyugati oldalán, az úgynevezett Lensoron áll, két oldalról a Casa Mureșenilor és a Seuler-ház fogja közre. Háromszintes, négyszárnyas, masszív épület. Homlokzata eklektikus, neobarokk és Jugendstil elemeket ötvözve.[4] A gazdagon díszített homlokzattal ellentétben a belső helyiségek komorak, eltekintve néhány szecessziós díszítésű mennyezettől.[5]
A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-B-20906 sorszámon szerepel.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Palatele Brașovului. Monitorul Expres, 2013. augusztus 2. (Hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
- ↑ Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 58. o. (2015). ISBN 9789730139532
- ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c d Aldea 164–165. o.
- ↑ a b Stroe, Adriana – Stroe, Aurelian: Brașov–Cetate: Evoluția artistică și arhitecturală. Revista Monumentelor Istorice, LXXVIII. évf. 1–2. sz. (2009) 104. o. arch ISSN 1220-174X
- ↑ Agenția BNR Brașov a împlinit 100 de ani de la efectuarea primei operațiuni. Bună ziua Brașov, 2020. október 20. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416
.svg){kind=small}