Friedmann Bernát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Friedmann Bernát
Született 1843. október 10.
Nagyvárad
Elhunyt 1925. október 14. (81 évesen)
Budapest
Foglalkozása ügyvéd

Friedmann Bernát (Nagyvárad, 1843. október 10.Budapest, 1925. október 14.) jogi doktor, ügyvéd, kriminialista.

Élete[szerkesztés]

Iskoláit a premontreiek ottani gimnáziumában végezte, majd a budapesti egyetemen tanult, s ezután Budapesten lett ügyvéd. Hírnevét a tiszaeszlári vérvádperben alapította meg erélyes és okos fellépésével és védelmével. Ezenkívül évtizedeken át szerepelt számos nagyobb bűnügyben. A gyakorlati bírói vizsgálati bizottságnak évekig tagja, a budapesti ügyvédi kamarának helyettes elnöke volt. Kiváló jogi szakíró hírében állt.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1867. Az orvosi segélynek elegendő ok nélküli megtagadása. Párhuzam 1843. büntető törvényjavaslatunk börtönrendszere és az ujabb tapasztalatok között, 1869. A büntetés következményeiről, 1870. Hamis eskű, Észrevételek a kir. ügyészségről, 1871. Gyermekgyilkossági eset, 1872. Tanulmányok a külhoni váltótörvényhozás terén. A börtönjavítás történetének lényegesebb momentumai, 1876. A fenyítő törvényszék a várban van. 1876. Könyvismertetés, 1883. Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt, 1887. Könyvismertetés, 1890. A temesvári tárgyalásról); irt a Honba (1868. 148. sz. Magyar kereskedelmi törvénykönyv, 151. 152. sz. Börtönügyreform, 171-174. sz. A rabmunkáról, később Büntető hatalom és polgári szabadság), a Themisbe (1873), Pesti Naplóba, Nemzetbe sat.

Művei[szerkesztés]

Megjelentek még egyes nagyobb bűnperekben tartott védbeszédei.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Friedmann Bernát: Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat irányeszméi felett. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.